Az egykor fénykorukat élő kis malmok helyét hatalmas őrleményt előállító vállalatok vették át. Az “őrlemény”, ami a mai malomipar terméke pedig valami liszthez és korpához hasonló dolog, ám attól már régen nagyon messze áll.
A liszt fehér és a belőle előállított pékáru minőségének alapja. Csakhogy napjainkban még a fehér szín sem állandó, a kenyér és más készítmények állagáról már nem is beszélve.
Szakembereknek van elképzelése arról, miként lehetne korrekt módon a malomipart méltó régi hírére emelni, hiszen ma is őrölnek közepes és kis malmok, amelyek még képesek lennének minőségi árut termelni, ám mint a gazdaság bármely ágazatában, a hófehér por előállításának sűrű, fekete árnyoldala szennyezi kenyerünket.
A költséghatékony megoldás egyik működő példájának elleséséért nem kell messzire menni. A szomszédos Ausztriában például számos kis malomban őrlik apróbb települések megtermelt gabonáját. A malom a helybeli pékeknek őröl, amelyek már hajnalban árulják portékájukat. A kisváros lakói reggelente helyben készült, illatos, ropogós, friss kenyérért és péksüteményekért indulnak. A minőség garantált.
Magyarországon az utóbbi évtizedekben nagy malomipari cégeket árasztottak el méregdrága, szuper modern svájci berendezésekkel, amelyekkel mindenféle gabonát lehet őrölni. És mivel a mennyiség nálunk felülírja a minőséget, megszületett a porliszt. Ám, egy transzmissziós malomban ez a fajta eljárás nem működne. (Túlerőltetés esetén ugyanis a szíjak ledobnák magukat a tárcsáról.) Persze vannak szíjak és jó molnárok, akik ma is kiváló minőségű őrleményt állítanak elő. Ganz hengerszékekkel dolgoznak, és csodás minőségű árut készítenek. Lisztjükre és korpájukra van kereslet, a korpa nincs pehellyé lapítva. Mert bizony a mai malmok zömének korpája, mindenre jó csak takarmányra nem. Jön egy szellő és már el is vitte az egész zsákkal.
Azért a malmok ma is őrölnek. Átvitt értelemben is. Silány minőségre, “mű” anyagokra, agyonkezelt termékekre nincs szükség, a megoldás pedig “magától” kiforr. Egyre több település válik önfenntartóvá, lakói szorgalmasan űzik ki házuk tájáról és asztalukról a silány, sok esetben egészségre ártalmas terméket.
Címlapfotó: 1858-ban épített, népi stílusú Barna-féle szélmalom Karcagon. Forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, a négyemeletes malmot téglából építették. Ma már csak műemlék. Fotó: wikimapia
Rusznyák Zsolt
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
