Az 1940. aug. 30-i bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Észak Erdélynek volt egy nagy közlekedési nehézsége: az országhatárt Marosvásárhelytől nyugatra olyan kedvezőtlenül jelölték ki, hogy Székelyföldnek nem lett vasúti összeköttetése az Erdély fővárosának számító Kolozsvár felé. Ezért volt szükség Déda és Szeretfalva (Sărăţel) között egy 48 km-es vasút kiépítésére, amelyik csatlakozik a Kolozsvár- Beszterce szárnyvonalba.
A munkálatok 1941. márciusában kezdődtek el hat építési szakaszra osztva és rekord idő alatt fejeződtek be 1942. decemberében. Az építkezés rendkívüli sürgőssége miatt nem volt arra idő, hogy előzetesen, esetleg évekkel azelőtt a vasúti építkezéseknél szokásos felvételeket, talajkutatásokat stb. elvégezzék. Mindezeket az építés folyamán végezték el. A helyszíni talajkutató források kijelölése, az adatok kiértékelése, a szükséges földműtervezések ( alagutak szelvényei, töltések és bevágások méretei, szivárgó hálózatok elhelyezése stb.) az akkori tudomány legmodernebb elvárásainak és vizsgálati módszereinek széleskörű alkalmazásával volt elvégezve, amelyet dr. Jáky József a Gazdaságtudományi Egyetem professzora vezetett. A vasútépítés irányítását és felügyeletét dr. Álgyai Pál műegyetemi tanár és államtitkár végezte. A munkálatokat gyakran ellenőrizte Kállay Miklós miniszterelnök és a tragikus sorsot megért Horthy István kormányzó helyettes.
Az építkezés folyamán mindvégig 27.000 munkás dolgozott 70 mérnök és 140 tisztviselő irányítása alatt. A hidak, alagutak, épületek, szivárgók, két viadukt és a sínpálya építésénél 47.000 vagon betonkavicsra, 4.300 vagon portlandcementre, 5.000 vagon gömbfára, 5.650 vagon homokra és salakra, 2.500 vagon téglára, 220 vagon különböző szerkezetű vasra, 45 vagon bitumenre, 11.000 vagon zúzottkőre, 600 vagon talpfára, 580 vagon sínre volt szükség ( akkoriban egy tehervagon 10 tonna terhelésű volt). A 930 m hosszú nagy alagútba 108.000 drb. faragottkő és 165.000 beton – idomkő van beépítve. Gondoskodni kellett a több ezer munkás egészségügyi ellátásáról is. A telephelyeken orvosi rendelőket állítottak fel, Monorfalván (Monor) megfelelő berendezésű, műtővel is ellátott kórházat biztosítottak. Végül a vasutat 1942. december 5-én avatta fel szép ünnepség közepette Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós.
A rendkívül nagy világháborús költségekkel megterhelt Magyarország számára a Déda – Szeretfalva vasút megépítése nagy áldozat volt. Ha figyelembe vesszük az építkezés rendelkezésére álló igen rövid időt, az 1941-42-es rendkívül hideg telet, mely alatt a munkálatok nem szüneteltek, valamint az a tény, hogy a vidék az Erdélyi medencében a földcsuszamlások, terepmozgások klasszikus hazája, méltán állíthatjuk, hogy ez a 48 km hosszú vasút az európai hírű magyar vasútépítkezés ragyogó példája. Alig két év múlva 1944 őszén Észak Erdély elveszítésével a román állam tulajdonába került, minden kártérítés nélkül.
Országhatárok és társadalmi rendszerek változásai ellenére is a Déda- Szeretfalva vasút nekünk ma is az, amilyen céllal épült a kis magyar világban: Székelyföld és az északerdélyi részek vasúti és közlekedési kapcsolata.
Fotó: A Szeretfalva-Déda vasútvonal avatása (iho.hu)
(gyergyoremete.ro-Laczkó-Szentmiklósi Endre)
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
