Az örmény kultúráról kiállítás és konferencia Budapesten

 

 

 

 

 

 

Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében címmel nyílik kiállítás pénteken a Budapest Történeti Múzeumban (BTM) az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából. A tárlathoz kapcsolódva az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nemzetközi konferenciát rendez.

A BTM és az OSZK közös szervezésében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlat ötlete négy évvel ezelőtt vetődött fel, akkor még könyvtörténeti profillal, hiszen világszerte 2013-ban ünneplik, hogy Hakob Meghapart nyomdász 500 éve adta ki Velencében az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet, az Urbatagirket (Péntekkönyv) – idézte fel az OSZK tudományos igazgatója a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján.
Boka László hozzátette, hogy a koncepció újragondolása után már elsősorban a Kárpát-medencei örmény kultúra történetének bemutatását tűzték ki célul.

Örmény népviselet
Örmény népviselet

Kovács Bálint armenológus és Pál Emese művészettörténész, a kiállítás kurátorai elmondták: a tárlat hét teremben tekinti át a Kárpát-medencei örménység történetét, röviden kitérve az örmény identitás legfontosabb elemeire, vagyis az Ararát hegyére, a kereszténység 301-es felvételére és a Meszrop Mastoc által alkotott saját ábécére.
Az örmények a 17. században érkeztek Moldvából Erdélybe, elsősorban Gyergyószentmiklóson, Erzsébetvárosban, Szépvízen és az általuk alapított Szamosújváron letelepülve. A tárlat anyaga is bizonyítja, hogy az erdélyi örménység szoros kapcsolatokat tartott az egész diaszpórával: könyvtáraikból a korabeli örmény nyomdászati helyek, Konstantinápoly, Velence, Bécs, Amszterdam vagy Szentpétervár csaknem mindegyikéből találhatók kiadványok.
A kiállítás valódi ritkaságokat is felvonultat, ilyen például az első örmény nyelvű nyomtatott Biblia vagy az első örmény-latin szótár egy-egy példánya. A híres nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós az örményeknek is készített betűket, ezek hosszú időn keresztül használatban maradtak – emlékeztetettek a kurátorok.
Külön terem idézi fel az erdélyi örmény egyház történetét. Az apostoli vagy gregoriánus örmény felekezet tagjai Oxendio Virziresco püspök működése alatt csatlakoztak a katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgiájukat és szentjeik, elsősorban Világosító Szent Gergelyt és Hripszime tiszteletét.
Ennek ellenére a 19. századra az erdélyi örménység teljesen elmagyarosodott, és számos művészt, politikust, hadvezért adott a magyarságnak. Örmény származású volt az aradi vértanúk közül Lázár Vilmos és Kiss Ernő; Lukács László miniszterelnök, vagy a „magyar csalogányként” tisztelt operaénekes, Hollósy Kornélia és a nagybányai festőiskola egyik alapítója, Hollósy Simon is; emléküket portrékon, személyes tárgyakon keresztül idézi fel a tárlat.
A 19. század végi gyökérkeresés vezetett az örmény és magyar identitás összeolvasztását célzó armenista elmélet kialakulásához: Szongoth Kristóf és Lukácsi Kristóf ugyanis a magyarok örmény származását kívánta bizonyítani – mondták el a kurátorok. A tárlat egy örmény arcképcsarnokkal zárul, amelyben több tucat erdélyi örmény fotói búcsúztatják a látogatót.
A kiállítás szeptember 15-ig látható a BTM-ben, majd a tervek szerint Németországban is bemutatják.
Az Országos Széchényi Könyvtár A kulturális transzfer lehetőségei – Örmények Közép- és Kelet-Európában címmel pénteken és szombaton nemzetközi tudományos konferenciát rendez a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetével (GWZO) együttműködésben.
A konferencián öt szekcióban a művészettörténet, az egyháztörténet, irodalom, történettudomány, kulturális antropológia és a szociológia kutatóinak előadásai hallhatók. A plenáris nyitóelőadást Stefan Troebst, a GWZO vezető professzora tartja, a kiállítást Martonyi János külügyminiszter és Armenuhi Drost-Abgarjan, a Martin Luther Egyetem armenológusa nyitja meg.

 

MTI/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Őshazánk a Szent Hegy lábánál
Next post Petróleummal a rák ellen, vagy valami más?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás