A párválasztás nem könnyű dolog. Bonyolítja a helyzetet, hogy a rendszerváltás óta gyakorlatilag megszűntek azok a lágy szalonzenét játszó, táncos vendéglők, ahol a szomszéd asztalnál éppen az a leggyönyörűségesebb hölgy csevegett barátnőjével, akit fel lehetett kérni egy táncra. Volt idő szemlélődni, közös érdeklődési köröket feszegetni, ahol a pincér olyan diszkréten tette az italt az asztalra, hogy észre sem lehetett venni. A férfiak nyakkendője pedig bizonytalanul nagyot csusszant az ing nyakán, amikor randevút kértek az első, kellemesen telt este után.
Valljuk be, szerencsétlen helyzetben élnek fiataljaink. A bulik és harsány partik dübörgő zenéje mellett egymás szavát sem értik, a villódzó fényben rángatózó izzadt testek pedig még arra sem adnak lehetőséget, hogy legalább a külső megjelenést alaposabban megfigyelhessék. A „mulatság” végeztével gyakorlatilag teljesen ismeretlenül vágnak bele a fülledt, erotikával telt éjszakába. Ezeknek a kapcsolatoknak a hosszú távú sikere értelemszerűen nagyon kétséges.
Mélyebb érzelmek kialakulásához intellektuális kapcsolatra van szükség, márpedig beszélgetés nélkül nem tudunk ugyanazon a szellemi síkon mozogni senkivel. A külső megjelenés, a mozgáskultúra, a metakommunikáció pedig mind hozzátartoznak a kölcsönös vonzódás élményének kialakulásához, amelyből mélyen gyökerező, életre szóló szerelem alakulhat ki.
Érdemes tehát felkutatni azokat a helyeket, ahol a külső és belső tulajdonságok egyaránt jól megfigyelhetők. Szerencsére akadnak még érdeklődési körünknek megfelelő klubok, de leginkább a tánciskolák azok, amelyek némiképp pótolni képesek az igényes ismerkedés kifinomult formáját. Igaz, a vacsoráról és az italról le kell mondanunk, viszont nagyobb az esély arram hogy megtaláljuk akit kerestünk. Ha mégsem sikerült, akkor pedig legalább garantáltan megtanulunk táncolni, amelynek máskor is nagy hasznát vehetjük.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
