A hagyományos magyar parasztházak kerítésének stílusa és funkciója egyértelmű volt, a nádfedeles, fával díszített tornácos házhoz a vadak elleni védelem fából készült. Korunkban a kerítésnek fokozott védelmi funkciója van, emellett azonban ékes dísze lehet a háznak, összehangolva, egységes képet alkotva a környezettel. Hagyjunk másokat gyönyörködni kertünkben, vagy inkább zárjuk ki a külvilágot? Az építkezés sok kérdést felvet, még akkor is, ha nem csak a pénztárca szabja meg fantáziánkat.
A fém kerítés a legelterjedtebb, amelynek rúdjai hegyes lándzsa végűek. A betolakodók talán meggondolják, hogy behatoljanak-e a portára.
Magyarországon sokan, a biztonság érdekében telküket fémmel, kővel, fával körbe kerítik. Kerítések széles választéka áll rendelkezésünkre, ám a legszebb, leghangulatosabb porta is tönkre tehető egy nem odaillő kerítés felállításával. Az első kérdés, amelyet el kell döntenünk, hogy mennyire takarjuk mások szeme elől birodalmunkat. Vannak, akik szívesen megmutatják másoknak is ápolt kertjüket, mások viszont egyetlen rést sem hagynak szabadon a kíváncsiskodó szemeknek.
A kő kerítés szinte várfal benyomását kelti. Vajon mit takar?A kő „várfal” fa változata résnyi helyeket hagy a bepillantásra.A kerítés fa és fém összetétele, az épülettel harmonizáló színe, egyszerű formája nem töri meg az összhangot.Kívülről csak a székelykapu stílusához hasonló bejáraton lehet megcsodálni a kertet. Virágokhoz, zöld növényekhez leginkább a fa kerítés illik.A hófehér ház fala kiemeli a színes ceruza kerítés vidám hangulatát. Feltételezhetően gyerekek is lakják a házat.Korunk egyik legelterjedtebb kerítés stílusa. Szinte minden új építésű házat ilyen szürke-fehér kerítéssel vesznek körül.Egymás mellé vert, különböző hosszúságú cölöpökkel inkább csak a szomszéd kertjétől érdemes leválasztani a saját területünket.„Kívül nem látsz semmit, de ha felém tartasz, szívesen fogadlak, rózsákkal várlak”. Ez lehet az üzenete a deszka kerítésnek és a bejárati rózsa lugasnak.Parasztházak gyakori dekorációja a fazekas portékák felsorakoztatása. Elfelejtettük, vagy inkább eltulajdonítástól féltjük cserepeinket?
Czupp Pál fafaragó népi iparművész 1956. október 6-án született Kunhegyesen. Tősgyökeres kunhegyesi családból származik. Középiskolai tanulmányait Törökszentmiklóson végezte. Állattenyésztői üzemmérnöki diplomáját Hódmezővásárhelyen szerezte. Egy évtizedet dolgozott a kereskedelemben, s kereskedelmi menedzser másoddiplomát is szerzett. Életét a nagykunsági, vidéki élet örökre meghatározta, melyet […]
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg.
Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit.
Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra.
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
