1200 éve szunnyad a Földközi-tenger fenekén az ősi város, Heracleion. Régészek meglepően jó állapotban bukkantak rá a víz alatti leletekre, amelyek sokat mesélnek az eltűnt kor történelméről, kultúrájáról.
Az ősi romokat Alexandria partvidékén találták, 30 méterre a víz felszín alatt. Dr. Franck Goddio és csapata még 2000-ben bukkant a szenzációs város maradványaira, ezt követően pedig a Vízalatti Régészeti Kutatások Európai Intézete ( IEASM ) négy évig tartó geofizikai felmérést készített. Ez után, a 13 évig tartó, aprólékos munkát igénylő feltárás sok részlete alapján a régészek, antropológusok megállapították, hogy az ősi város, egy fontos nemzetközi kereskedelmi központ volt, amely egyúttal vallási központként is betöltötte a térség kiemelt szerepét.
A Földközi-tenger és a Nílus közötti kereskedelem lebonyolításához Heracleion városát nem lehetett kikerülni, mindenképpen át kellett haladni rajta. Eddig 64 hajóroncs és 700 horgony került elő az öböl mélyéről, ezen kívül hihetetlen mennyiségű arany és óírással, arany- és mészkőtáblákra vésett szöveg árulkodik az egykor pezsgő életről. A kutatók úgy vélik, ezek a tárgyak éppen a nyüzsgő, kereskedelmi város bejáratánál lehettek.
A szakemberek ezen kívül megvizsgáltak számos mumifikálódott állatot, szarkofágokat és nem utolsó sorban mészkő szobrokat, amelyek közül az egyik eléri a 16 méter magasságot. A vallási tárgyak, szobrok, feltételezhetően a város központi templomát díszítették.
A szakértőket lenyűgözte a leletek fantasztikus jó állapota. Sir Barry Cunliffe, az Oxfordi Egyetem régésze szerint: „a hazug világ Heracleiont érintetlenül hagyta és a valóság a tengerfenék homokleple alatt pihent évszázadokon keresztül”.
Thonis – Heracleion történelme világosan kirajzolódni látszik, néhány kérdés megválaszolása azonban a mai napig várat magára: hogyan került egy egész város a tenger fenekére? Egyelőre csak feltételezhető, hogy egy földrengés mosta alá a mesebeli gazdagságot.
Még több felvételt láthatnak itt.
Címlapfotó: Hapi, a nílusi áradás istenének feje – 5,4 m vörösgránit – Fotó: Christoph Gerigk
(Forrás: Franckgoddio)
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
