Az Árpád név jelentése: Dicsőségre választott

Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyar hangzású helységnév van.
Ezek közé tartozik az „Arpad” név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar „Árpád”, csak éppen az ékezetek hiányoznak. Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak a pontos sorrendben való, véletlen egyezése?
Tudomásom szerint eddig még senki sem ismertette a magyar olvasóközönséggel a szíriai Arpad történetét, pedig meg van írva, elég hozzáférhető helyen, a Cambridge Ancient History-ban.

Eszerint Aprad önálló fejedelemség volt a Kr.e.-i első évezredben, Szíriában, a jelenlegi Aleppótól északra. Aleppó is hozzátartozott, több más várossal, a főváros azonban ott volt, ahol most az Erfat nevű rom van. (Némely térképen R’faat névvel jelölik.)
Hogy milyen nyelven beszéltek Arpad lakosai, azt nem tudjuk, azt sem hogy kik voltak a vezetőik, fejedelmeik. A szíriai homok hallgat. Amit tudunk róluk, azt ellenségeinknek, az asszíroknak a feljegyzéseiből tudjuk.

Az asszírok rendkívül tehetséges, kíméletlen és kegyetlen nép voltak. Sémita nyelven beszéltek. Asszíria ott keletkezett, ahol sumír időkben a sumírral rokon, őslakos subar nép lakott. Az őslakosságot azonban, amely a világ első magas civilizációit megteremtette, ollóba fogta két alacsonyabb műveltségű, de nagyobb vitalitású etnikum: az indo-európai és a sémita.

Évezredes viaskodások során az olló szétszabdalta az őslakosok, — a sumírok, elmaiták, subarhurriták — városait. Subartu, az egykori „szabad föld” a világtörténelem legocsmányabb zsarnokságának, az asszír államnak a közepe lett, az asszír királyok innen hódítottak birodalmat, és egymás után döntötték meg az őslakosok védelmére túl későn fegyverkező fejedelemségeit.

Ilyen volt Hanigalbat, az ősi hármas hegy, az Ararát vidékén, az onnan négy tenger felé induló négy folyó földjén. Az asszír felirat közli az utókorral, hogy amikor végül bevették Hanigalbatot, ott húszezer embert vakítottak meg. Végül, az asszír hódításnak már csak az Arpad-fejedelemség állt ellent. Pedig fontos hely volt: Szíria kulcsa. Az asszír haderő három évig ostromolta Arpadot. Aleppó megadta magát és máig megmaradt.
De Arpad nem adta meg magát, és az asszírok nem is dicsekszenek vele, hogy ott hány foglyot nyúztak meg, temettek el élve. Úgy látszik, hogy amikor bementek a füstölgő romhalmazba (Kr.e. 740), ott már élő embert nem találtak.

A környék egyszerű népét deportálták, amennyiben rejtőzne ott Arpadból való – esetleg az ostrom előtt kimenekített asszony, vagy kisgyerek – az elszórassék. Bizonyos, hogy messzire vitték őket, talán északi ércbányák rabszolgái lettek. Az asszír gazdaság alapja a fémekkel való kereskedés volt.

Arpad hosszú és hősies küzdelmének, dicső végének emléke mégis fennmaradt, és lelkesített késő nemzedékeket. Akkor is, amikor már legenda lett, hogy az asszír sárkányfészket széttaposta a káldok, médek és szittyák szövetsége (Kr.e. 612).

Peregtek a századok, keleti birodalmak születtek és omlottak össze, régi zsarnokságok helyébe új zsarnokságok jöttek. Azok ellen is küzdeni kellett és a szabadságharcosok ragyogó példája nem ment feledésbe: továbbadták a lantosok, hiszen „száll az ének, szájról szájra.”

Amikor később az arab hódítás jelentette az őslakosság veszedelmét, ezek megint ellenálltak. Az arab írók feljegyezték ellenfelük nevét, aki évekig vezette az ellenállást: „Upas ibn Madar.” Padányi Viktor történész fordítása szerint: „Madar nembéli Opos.”

Azt is feljegyezték róla, hogy amikor a helyzete reménytelen lett, kitört ostromlott várából, kísérőivel együtt átvágta magát az ostromgyűrűn és elmenekült észak felé, a kazárok királyához.

A sorsot egyformán osztja a Magyarok Istene. Van, aki a dicsőséges halált kapja, és van, aki a halálnál sokszor nehezebb életet. Opos és társai az emigráns életet kapták. Hiszem, hogy magukkal vitték ősi fajtájuk nagyszerű hagyományait, köztük a szíriai Arpad emlékét. Ilyen hosszú idő után? Opos menekülésének dátuma Kr.u. 738! Igen, a költők ilyen hosszú idő után is megőrizték, mert „fű kizöldül ó sírhanton, bajnok ébred hősi lanton….”

A kazár birodalom határszélein egymásra találtak régen szétvált rokontörzsek és megfogant a gondolata egy nemzetnek, amely majd Etelközben volt megszületendő. Az a nemzet, amelyről később Leó bizánci császár írta, hogy szabad nép (eleutheros to ethnos). Hihető, hogy ennek a szabad népnek az emlékezetében még éltek a régi szabadsághősök, akik egyszer régen egy szálig meghaltak a szabadság védelmében. Árpád…

Ha ez így volt, akkor feltehetjük, hogy ennek köze volt ahhoz, hogy Etelközben Árpád néven emelték pajzsra a honfoglalásra választott vezért. Aki ragaszkodik a régi, hivatalos magyarázathoz, amely szerint honalapító fejedelmünk nevének kiejtése „árpácska” volt, ám tegye, – úgy kell neki! Ismerjük fel végre, hogy lélektani lehetetlenség, hogy egy fejedelmi család a fiait Tormásnak, Taknyosnak, Torkoskának, Zabszemnek, Árpaszemecskének nevezte volna. A fejedelem neve nem tréfa.

Ha a régi Arpad nevét vette fel az új vezér, abban lehetett méltóságteljes tiszteletadás a régmúlt szabadsághősöknek. Lehetett benne program is, ígéret, szent fogadalom az eljövendő évezredre, hűségeskü a szabadság örökszent eszményéhez. Benne volt Árpád fiának, Leventének áldozatos halála, benne volt a felhőbe hanyatlott drégelyi vár, Szigetvár füstölgő romja, a sztrecsnói tető, Szathmáry tízezerje, és a három Görgey fiú vadászpuskái, amelyekkel 1919-ben a csehek ellen mentek és meghaltak.

Benne volt a budapesti gyerekek harca az orosz tankok ellen. Azoknak dicsősége, akik meghaltak és azoknak kötelessége, akik életben maradtak az örök magyar élet és a szabadság szolgálatában.

Sok minden van az Árpád névben, amely szumír nyelven azt jelentette: Dicsőségre választott.

 Bobula Ida (őstörténész)

 magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Az Árpád név jelentése: Dicsőségre választott

  1. Remek, tömör írás mégis gördülékeny, rengeteg ismeretanyaggal. Kitűnő!

  2. Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett. Az agglutináló (szó szerint: „ragasztó”, értelem szerint: ragozó) nyelv a szavak jelentését elsősorban a szóalakok megváltoztatásával állítja elő úgy, hogy azokhoz toldalékokat kapcsol.
    Számunkra legismertebb példája nyelvünk, a magyar nyelv.
    Ha ez igaz, akkor itt kéne kezdeni. Szét szedni a szavakat.
    ÁR – PÁD, ÁR -P-ÁD. Ízekre szedni-darabokra szedni.
    Érdekes hogy az alanti sorozatból lehet mondani, hogy majden mindegyik nép aki az agglutináló nyelvet beszélte, beszéli, egy üldözött nép.
    „….és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor”
    De vajon miért üldözik őket, azok akik nem abból a nyelvcsoportból valók?
    Algonquian nyelv – Cree és Blackfoot, Athabaskan, Austronesian l, Bantu, Berber , Dravidian, Tamil, Kannada, Telugu, Malayalam, Tulu, Eskimo–Aleut, Aleut, Inuktitut, Yupik
    Igboid, Japanese, Kartvelian, Korean
    MAGYAR
    Tibeto-Burman, Finnish, Estonian,Sami, Mongo, Muskogean
    Quechua, Aymara, Siouan, Lakota ,Yuchi, Nahuatl, Huastec,Salish, Tungusic, Turkish, Azeri, Uzbek, Kazakh, Uyghur, Turkmen, Tatar, Kyrgyz, Sakha (Yakut), Bashkir, Chuvash, Afshar, Basque, Aquitanian

  3. Azért maradjunk a szakembernél:
    „Mi, magyarok ma semmiképpen sem vagyunk
    biológiailag vagy “fajilag” leszármaztatható utódai
    honfoglaló őseinknek. E sorok bármely olvasójának
    valamelyik őse valamilyen más nemzetiség gyermeke.
    Mégis magyarnak valljuk magunkat, mert ez az
    anyanyelvünk és e nyelv megszabta közös gondolkodás “kód”
    az együvé tartozás tudatát ébreszti bennünk….
    Az őshazából, bárhol lett légyen is az,
    nem egy faj indult el és érkezett a Kárpát-m. -be,
    hanem egy nyelv.
    Egy nyelv indult honfoglalásra, olvasztva magába
    (gazdagitva) a legkülönbözőbb társult törzsek és
    népelemek nyelvét, eszmerendszerét … ”

    Dicséretes dolog az amatőr őstörténet kutatás,
    de csak addig amig (magyartudat) hobby marad.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Örömvasárnapon rózsaszín gyertyát gyújtunk
Next post Ma van advent negyedik vasárnapja

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás