Rendszerint az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján fonják az aratók búzakalászból. Formája különböző: csigaszerű, korona vagy koszorú alakú. A nagyobb koszorút általában vesszővázra fonják. Virágokkal, különböző színű szalagokkal díszítik. Elnevezése is változó: esőzsák (Szentes), szakramentom (Zenta), áldozókoszorú (Hasznos), kalászkoszorú (Homokterenye), búzakoszorú (Szemere) stb.
Legáltalánosabb az aratókoszorú név. Az aratókoszorú elkészítése rendszerint a marokszedő feladata, a kaszás csak a kalászok válogatásában és a vagdalásban segít. Aratás után a kész aratókoszorúval az aratók ünneplő ruhában vonultak be a gazda vagy a földesúr portájára (aratóünnep). Az aratókoszorút kézben, rúdon vagy fejre helyezve vitték; a koszorút vagy vivőjét a gazda, gazdasszony, a földesúr, az ispán vagy a bandagazda vízzel öntözte meg.
Erdélyben, ha az aratómenet a falun haladt át, a lakosok a koszorút és vivőjét csuromvizessé öntözték. A vízzel való leöntésnek bőségvarázsló, esővarázsló (esővarázslás) célja is van.
A koszorú fonásának alapja
A gazda megköszöni az aratókoszorút és áldomást isznak. Gyakran étellel is megvendégelik az aratókat. Az aratókoszorút általában az első házban (a tisztaszobában) a mestergerendára akasztják, az asztal fölé. Vetéskor a szemeket kimorzsolják belőle és összekeverik a vetőmaggal, hogy biztosítsák a jövő évi termést.
Az aratókoszorú elkészítésének szokását újabban sok gazdaságban felelevenítették, s az aratókoszorút a vezetőnek adják át, aki megvendégeli az aratókat.
Címlapfotó: Ostorosi aratók aratókoszorúval – képeslap Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Fotó: Kulcsár Géza
(OSZK)
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
Szeretném ha valaki megtanítana.
Egy nyugdíjas klub nevében kérném a segítséget,a koszorú kötésben. Előre is köszönöm.
Kedves Módi Andrásné kérünk Öntől egy e-mail címet.