Az 5500 éves adathordozó

                                                                                                                                                                                                                                                               Az 5500 éves agyaggolyó lehet az “első adattároló ” eszköz, amely a Tigris és az Eufrátesz mentén került elő. Christopher Woods, a Chicagoi Egyetem professzora szerint az adatrögzítéshez használt tárgyat 200 évvel az írás feltalálása előtt használták.

A belül üreges gömb mindenféle geometriai formát tartalmazott, ezek a “zsetonok” (tokenek) az egykor élő népek numerikus műveltségének bizonyítékai. A kutatók szerint az adathordozók bevételek és más gazdasági események rögzítését szolgálták. Az írást helyettesítő zsetonok és a gömb, mint a végleges adatrögzítés eszközei, a 60-as években, több mint 20 példányban kerültek elő Choga Mish városának környékéről, Irán nyugati részéről.

Vélhetően, az agyagba rögzített adatok adminisztratív feladatokat láttak el, a pénzügyi tranzakciók mellett például az anyag- és árumozgás, valamint a munkaerő kapacitás nyomon követését tették lehetővé. A gömbben, a zsetonok száma a mérhetőség mellett fizetési eszköz funkciót is betöltött. A zsetonok 14 különböző geometriai formát öltenek: gömbök, gúlák, tojásdad, lencse, kúp és egyéb különleges alakzatok jelentették egy – egy áru mennyiségi egységét.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a golyót apró, 1-2 mm átmérőjű csatornácskák hálózzák be, amelyek a gömb felszínével vannak kapcsolatban. A kutatóknak eddig nem sikerült rájönni a csatornák funkciójára.

Jelenleg mintegy 150 teljesen ép (méreteit tekintve a golflabdától kezdve a baseball labdáig) gömb kiállítása nehézségekbe ütközik, mert az agyagba nyomott ábrák sérülékenyek.

Az agyaggolyóban két “tömítő” réteg szolgált védelemként és akárcsak a mai borítékokon, ezeken is szerepelt pecsét formájában a vevő, vagy a címzett. Ezen kívül megtalálható még rajta az eladó és középen, a tanú pecsétje.

Az agyaggolyók használatával kapcsolatosan még sok kérdés megválaszolatlan, Woods professzor azonban reméli, hogy ennek ellenére, a felvételek és a 3D-s modellek az interneten mindenki számára elérhetővé válnak.

Címlapfotó: egy teljesen épen maradt agyaggolyó Choga Mish városából, Iránból – Fotó: University of Chicago’s Oriental Institute

Forrás: Daily Mail

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Kapcsolódó:

Rejtélyesen eltűnt Seuso-kincseink Seuso-kincs – L. Simon László fogadta Zelnik Istvánt 1848 magyar viselete Megfejtették a gömbvillám titkát