A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése.
A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe. A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter–Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak.
A tüzet át is ugorják. Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele. Nem csak az. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.
Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon. A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája), Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották. Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.
(oszk)
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments
Magyar vonatkozások – A görög források szerint Héraklész a szkíták ősapja, Szkítia első benépesítője. A magyar hagyomány a magyarságot a szkíták és a hunok leszármazottjának tekinti. A szkítákat Mészáros Gyula a hattik leszármazottjának tartja, akik a napistent Estan néven (is) tisztelték. A hatti eredetű hettita hieroglif írás 20 jele egyeztethető a székely írás jeleivel. A szkíták szintén használták a székely írás jeleinek előképeit.
SZKÍTA=SZÉKELY=SZÉK(H)ELY HUNok=HONiak
Hiába a cseh Bedřich Hrozný és mások munkássága megfejteni az ősi nyelvet, mégis az ő munkásságát fogadják el.
És hól van a papok tudása? Mindent tönkre tesznek, mert nincs TUDÁSuk. Az ősi hagyomány, és nem tradíció, mind a ősi magyar hagyómányoktől vették át, mindenik.
HÚGY= HUNY, HUNYNORÍT, HUNYORGÁS, elHUNY, HUNYOR
A hunyor a boglárkafélék rendjébe tartozó nemzetség 25–30 ismert fajjal. Magyarországon három faja őshonos (kisvirágú hunyor, pirosló hunyor, illatos hunyor, mindhárom védett.
Ez az összehasonlítás remélem tiszta.