Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet – Cseresznye keresztezés poszméhekkel

 

 

 

 

 

 

 

 

Először végeztek poszméhekkel irányított keresztezést a cseresznyenemesítésben Magyarországon az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet szakemberei. A dongók a speciális körülmények ellenére is sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mint az emberi kezek.

A kutatók idén a kézi beporzás mellett egy – a gyümölcsnemesítésben – teljesen egyedülálló módszert teszteltek az intézet érdi kísérleti telepén, az Elvira Majorban. A hagyományos, emberi kezek által történő gondos beporzás mellett külön erre a célra vásárolt poszméhekkel próbálták ki a cseresznyekeresztezéses nemesítést. Ez a kísérlet azért is egyedülálló, mert ilyen speciális módszerrel Magyarországon nem alkottak még új gyümölcsfajtát – közölte szerdán az intézet az MTI-vel.

poszmeh
Már a beporzás után látni lehetett, hogy sokkal hatékonyabb így a munka, hiszen míg a kézzel történő beporzás során csupán egy-egy ág virágait zacskózzák le a szakértők, addig az izolált hálók között a méhek egy teljes fát képesek beporozni, így növelve a kísérlet hatékonyságát.

„Nagyon elégedettek vagyunk az első poszméhes nemesítéssel, a jövő évben is szeretnénk folytatni ezt a módszert, hiszen a méhek sokkal hatékonyabban végzik el ezt a feladatot, még annak ellenére is, hogy speciális körülményeket teremtünk nekik a beporzáshoz” – összegezte Szügyi Sándor, a kutatóintézet munkatársa.

Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet munkája gyümölcstelepítési tanácsadásból, szaporítóanyagok gyártásából, valamint fajtanemesítésből áll. Az itt dolgozó szakemberek különleges módszerekkel és hosszú évek türelmes munkájával olyan kivételes fajokat hoznak létre, amelyek új irányt mutatnak a magyar gyümölcstermesztésben – olvasható a közleményben.
A kutatóintézet jelen pillanatban 24 bejegyzett cseresznyefajtával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy eddig 24 olyan különböző fajtát sikerült előállítani a legjobbak keresztezéséből, amelyek legalább egy tulajdonságban eltérnek az előző fajtáktól. A fajtajelöltek vizsgálatánál számos tulajdonságot figyelembe vesznek (virágzási idő, érési idő, gyümölcstulajdonságok), majd több éven keresztül tesztelik azokat, amíg egy-egy új fajtát hivatalosan is jegyzékbe vesznek – részletezte Szügyi Sándor.

Címlapfotó: Cseresznyét szüretel egy munkás az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet érdi kísérleti telepén, az Elvira Majorban 2013. június 11-én.
(MTI) Fotó: Szigetváry Zsolt

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post A paradicsom fán terem
Next post Amerikai apának adott igazat a strasbourgi bíróság Magyarországgal szemben

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás