
Nyolcvanegy éve, 1939. május 13-án született Schirilla György szuperhosszútáv-futó, hosszútávúszó, az egészséges életmód népszerűsítője, Magyarország első számú egészségőre, aki a jeges Duna átúszásával tett szert országos ismertségre.
Szívbetegen született, az orvosok azt mondták szüleinek, örüljenek, ha fiuk megéri a negyven évet.
Kamaszkorában megkapta az akkor még gyógyíthatatlannak számító gyermekparalízist, ami tovább rontotta életkilátásait.
Végső soron mégis betegségének köszönhette hírnevét: vallomása szerint, amikor tizennyolc évesen egy lány csúfolni kezdte, mert egyik lába vékonyabb maradt, Schirilla a jeges Dunába ugorva akart véget vetni életének.
A jéghideg vízből sikerült kiúsznia, a kalandot tüdőgyulladással úszta meg, sőt beteg lábában megindult a vérkeringés.
Ekkor megfogadta, hogy minden év telén átússza a zajló Dunát, és 35 éven keresztül évről-évre, olykor többször is belevetette magát a jeges habokba, hogy ígéretét teljesítse.
Az átlagembert már látványával is megborzongató úszásokra saját módszerével, futással és jógával készült.
A jeges vizet kedvelő Schirilla 1967-ben futásban is próbára tette magát, 32 nap alatt futotta le a Budapest és Moszkva közötti 2216 kilométeres távolságot.
Egy évvel később Gazdag Gyula filmrendező dokumentumfilmet forgatott róla Hosszú futásodra mindig számíthatunk címmel: ebben a kamera Kenderesre, a tiszteletére épült bisztró megnyitására elfutó sportoló követte, majd az avatóünnepséget is megörökítette. (Schirilla az előző évben, Moszkva felé állt meg a faluban, ahol az új bisztrót róla akarták elnevezni, de mivel élő emberről nem lehetett, a létesítmény a Sport nevet kapta.)
Hírnevének másik alappillére vegetáriánus életmódja és ehhez kapcsolódó hitvallása volt. Gyökereit ismét a gyerekkorban kell keresnünk: 12 éves korában szemtanúja volt, hogyan készülődtek nagyszülei a vasárnapi ebédre, s ettől kezdve soha többé nem evett húst.
„Láttam, ahogy a nagyapám elvágja a csirke nyakát. Ettől kezdve, ha anyám szaftos kanállal akart számomra ételt szedni, nem voltam képes azt megenni” – írta később.
Vegetáriánus életmódjáról merítette életerejét, hitvallásáról több könyvet is publikált, a múlt század 80-as éveiben feléledő vegetarianizmus eszmei vezetője volt Magyarországon.
Schirilla György 1999 februárjában, hatvanévesen bekövetkezett halálhíre az egész országot megdöbbentette, hiszen életmódja és sportsikerei alapján mindenki azt várta, hogy aggastyánként fog meghalni.

A jeges Duna átúszásának hagyománya nem szakadt meg: fia, aki maga is sportember, minden januárban átússza a folyót.
Apja hosszútávfutó teljesítményének emlékét is elevenen tartja: minden évben szervez figyelemfelkeltő futásokat. 2003-ban futott először a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetért, ahol korábban kislányát műtötték, 2009-ben elfutott Rómába, ahol XVI. Benedek pápa is fogadta, 2011-ben ötnapos futásával a gyermekkori cukorbetegségre és az egészséges életmód fontosságára hívta fel a figyelmet.
Hosszú futásodra mindig számíthatunk!
Fotók: MTI archívum
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments