A vendégszeretet nem veszett el, csak átalakult

Felmérések negatív eredményének ellenére, a magyar ember igenis vendégszerető. Legfeljebb azt válogatja meg, kit lát vendégül. Magyarországon az emberek érthető módon, bizalmatlanná, gyanakvóvá váltak, idegeneket nem szívesen látnak otthonukban, sőt, szóba sem állnak ismeretlenekkel. Kívülről szemlélve saját magunkat, bántóan utálatosak vagyunk, de ebből nem érdemes messze menő következtetéseket levonni.

Nem olyan régen, a Világgazdasági Fórum egyik jelentése szerint, a világ egyik legbarátságtalanabb országa Magyarország. 140-ből a 116. helyet foglaljuk el.

Valamikor, réges-régen, nagyanyáink idejében tárt kapuk fogadták a megfáradt vándort és hogy ne maradjon éhen, terített asztalon gőzölgő finom étellel, szállással kínálták. Kulturálatlanok, mogorvák, és bezárkózottak vagyunk?

A hagyományos vendégszeretet bennünk él, csak szét kell nézni szűkebb ismeretségi körökben. A vendégek ugyanolyan barátságos, meleg fogadtatásban részesülnek, ahogy nagyanyáink idején. Több fogásos étel, jó magyar bor kerül az asztalra, a beszélgetések mintha soha nem akarnának véget érni. Mi történt velünk?

Hosszú idők során jól megtanultuk a gyanakvást és a félelmet, ösztönösen védekezünk. A történelem és legújabb korunk ármánykodása új viselkedési morálra tanított. A régi, idegenekkel szemben hagyományosan bizalmon alapuló vendégszeretet feltehetően örökre odaveszett. Ennek ellenére, valahol, a lelkünk mélyén nagyon is vendégszerető nép vagyunk.

magyarno.com

Megosztás

Hozzászólás