Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nagy Háború. Telt, múlt az idő és az emberek szükségét érezték valami csodálatos eszme létrehozásának, buzgón nekifogtak hát, hogy megalkossák a Népszövetséget. A frissen létrehozott szervezet szépen működött, a nép pedig óvta, vigyázta, nehogy megint ráköszöntsön a Nagy Háború.
A Népszövetség létezéséről szóló dokumentumokat ékes aláírások hitelesítették, hivatalnokok óvták létezését, törvény adta keretek védték idegen erőkkel szemben. Aztán változtak az idők, módosultak a törvények, a nép pedig lassan megfeledkezett a Népszövetségről. Az egykor oly népszerű szervezet eleinte csak gyengélkedett, később egyre erőtlenebb lábakon állt, és egyszer csak hirtelen minden nagyon rosszra fordult.
A szervezet egy kis erőtlen, csikorgó fogaskerék volt csak a nagytőke eszköztárában, a Harmadik Birodalom tudomást sem vett róla. A kis harmatgyenge Népszövetség fogát csikorgatva, segítséggel, nagy nehezen talpra állt, de nem volt maradása. Elhatározta, hogy olasz földön gyógyulást szerez és megerősödve tér majd haza.
Így is történt. Európa déli részén a lesoványodott, beteges Népszövetséget nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Látták azonban, lesoványodott vézna alkatát, táplálták hát, hogy erőre kapjon. Az olasz király azonban éppen egy új római birodalomról ábrándozott, és népe gyorsan megfeledkezett beteges vendégéről. A lándzsás etiópok elleni küzdelmet az olasz király csúfosan elvesztette, új római birodalom sem jött létre, de a Népszövetségről sem az etiópok, sem a király hű alattvalói nem akartak hallani.
A Népszövetség lehorgasztott fejjel útját vette a világ több kontinense felé, országról – országra járt, megpróbált barátokra találni. Jó néhány szövetségessel újabb egyezményeket sikerült aláírni, ám a törvény adta keretek nem nyújtottak védelmet. Háború háborút követett, és a Népszövetség az emberek számára már csak egy mesterségesen táplált képződménnyé vált, amelyet civil szokásoknak és törvénytisztelő embereknek illett életben tartani.
A Népszövetség még ma is él, ha meg nem halt. Aki nem hiszi, járjon utána.
Rusznyák Zsolt
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
