A népi gondolkodás örök bölcsessége

A 19. század óta, amikor elkezdett a felső középosztály érdeklődni a népi kultúra iránt, háborúk pusztították végig a falvakat, gazdasági és politikai rendszerek váltották egymást.
Eközben a két kézzel, földből alkotott része a világnak lassan elkorhadt.
A tudomány ennek szemtanúja volt és igyekezett összegyűjteni tőle, róla mindent, amit csak tudott.
Ma már csak emlékeit láthatjuk a tájban ennek az elmúlt időnek, amit a néprajz szeretne megőrizni és megérteni.
Rajta keresztül bepillantást nyerhetünk abba a világba, gondolkodásba, ami a modern, gépesített társadalom előtt, majd mellett létezett, a maga nemesen egyszerű bölcsességével.
Általa megismerhetünk egy olyan egyetemes gondolkodás és életmódot, ami magában foglalja az ősi szimmetriát, és ami az állandó egyensúlyra törekszik.
orok-bolcsesseg2A paraszti gondolkodás szerint a „jó” és „rossz” osztja ketté a világot. Minden jó, ami termékeny, ami biztonságos, ami ismerős, ami tiszta, ami „belül” van.
A szerelem és házasság, a család jó és fontos, mert termékeny.
Élet születik belőle, akár csak a munkából, amit a család együtt végez, magukért, egymásért, a létért.
Az otthon jó, mert biztonságos.
Kezek építették a földből, a természetből olyanná, amilyenre szükség van. Az otthon „ismerős”. Nap, mint nap azért is dolgoznak, hogy az otthon rendezett, takaros legyen.
A tiszta otthon tiszta lakókat feltételez kívül belül egyaránt.
Aki ápolt, rendes, az szorgalmas, így termékeny is.
Ami tétlen, lusta az rossz, mert terméketlen, olyan, mint a halál.
Nem dolgozni, restül élni haszontalan. Munkával rendezetté lehet tenni a környezetet, ismerőssé, biztonságossá, a tétlenség viszont káoszt szül.

A jó és rossz fogalma magában foglalja a rendet és a káoszt.
Minden rendes, ami jó, biztos és minden kaotikus, ami rossz és bizonytalan.
E kettő közt fenntartani az egyensúlyt, káoszból rendet teremteni az egyik legfontosabb cél, ahogyan az elvadult földet is feltörik, megművelik, általa rendezetté teszik.

Az emberélet során is a rend megteremtésére törekedtek.
Lineárisan elképzelve az évek múlását és magát az emberéletet ünnepekkel és fordulókkal bontották szakaszokra.
Évente közösségi és egyházi ünnepek váltották egymást. Például a farsang, Húsvét, Pünkösd, Szent György napja, ősszel Szent Vendel napja, a téli Luca nap, Karácsony és az újévi köszöntések szokásai választották el a dolgos hétköznapokat, az évszakokat és időszakokat.
Egy-egy ember élete során a közösségi ünnepek mellet saját életének fordulóit is szokások tagolták.
A keresztelő, legény/leányavatások, házasság, az asszonyavatás tette periodikussá az idő múlását. A hétköznapok és a múló évek közé ékelt ünnepek, népszokások ideiglenesen megbontották azt a rendet, amiben általában életek. A rend megbontása, az ideiglenes káosz, mint a munka felfüggesztése, csak átmeneti állapot volt.
Például farsangi mulatságokat a böjt követte, de ezzel együtt a tavasz is, a munkaidőszak kezdete, a rend helyreállásának ideje.
Az emberi élet során a fordulók övezte rítusok átmeneti káoszt okoztak az adott személy hétköznapjaiban.
A legény/leány avatások, a lakodalmak mind átmeneti felfordulással, mulatsággal jártak azért, mert azt követően az újra helyreállt rendben az avatott már új szerepet töltött be a közösségen belül.

A szimmetrikus gondolkodásban mindennek meg van az oka, a célja és következménye.
Mindenben az egyensúlyra törekszik.
Olyan egyetemes harmóniát hordoz, amit a folyton változó, rohanó jelenben kezdünk elfelejteni. Nincs megfogalmazva az az alapelv, ami rejtve, de áthatja az egész gondolkodást.
Ez pedig a kölcsönös felelősségvállalás.
Felelősség a környezetért, egymásért, azért, hogy egy emberélet legyen teljes a születéstől a halálig.
A felelősség a közösségtudatból, a környezettől való függésből és az egymásrautaltságból fakadt.
Az egyetemes rend szerint élni, egyenlő volt felelősségteljesen élni.
Az idősebbek célja volt mindezt megmutatni, átadni gyermekeiknek. Ez a generációkon át mesélt tudás biztonságossá, érthetővé tette a világot azok számára, akik nem tudtak sem olvasni, sem modern eszközökön keresztül tájékozódni.
A természettel összhangban, életük szervesen összekapcsolódott a környezetükkel, nem fölé rendeltjei, hanem részei voltak annak.
Abban a szimmetrikus rendszerben, amit a jóról és rosszról alkottak, annak ők maguk is részei voltak, magukhoz képest viszonyítva a szimmetriát.
Ez a jelképes középpontban való lét viszont nem egy fajta piramis csúcsa, hanem egy képzeletbeli gömb közepe, ahol minden a megfelelő helyen és egyensúlyban van egymással.

Molnár Csenge

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás