Püski Sándor 1911. február 4-én született Békésben és 2009. augusztus 2-án halt meg Budapesten. Püski Sándor 1938-ban nyitotta meg könyvesboltját. 1939-ben alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főként népi írók műveinek megjelentetésével foglalkozott. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, egy év elteltével szabadult. 1966-ban kapott útlevelet, majd feleségével 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált.
Kitelepülésük után kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. Püski Sándor 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot.
1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, amely az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált.
1989-ben tért vissza Budapestre. Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örököseinek gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai Püski László és Püski István, majd unokái Püski Atilla és Püski Csaba is segítették.
Püski István könyve édesapjáról
Részben visszaemlékezéseket közlök a szerzőinktől, találkozásaikról Püski Sándorral, másrészt pedig a régebbi szerzőivel levelezést, és néhány dokumentumot. Három éve határoztam el, hogy összeállítom ezt a könyvet. Hogy miért? Mikor elkezdtem átnézni Édesapám, Püski Sándor rámhagyott levelezését döbbentem rá, hogy micsoda értékes anyag van a kezemben, hisz a harmincas évektől kezdve találtam levelezést a szerzőivel, nyomdákkal, kiadókkal, hivatalokkal. Az volt az elképzelésem, hogy a még élő szerzőinktől kérek írást első találkozásukról, a már nem élő szerzőktől pedig a levelezésükből közlök egy-két darabot. De amikor elkezdtem átnézni a hatalmas anyagot, elbizonyatalanodtam. Szinte lehetetlennek látszott a válogatás. Hosszú időbe tellett, mire megszületett bennem az elhatározás, hogy mégis elkészítem ezt az emlékkönyvet és a teljes levelezést és dokumentumokat időrendi sorrendbe rakva több kötetben később publikálom. Azért közlök mindent hasonmásként, mert a kézzel írott leveleknek különös ereje van. Némi erőfeszítést igényel az elolvasásuk, de megéri, mert a tartalmon túlmenően is jellemzi az íróját. Na meg így hiteles, hisz így biztos lehet az olvasó, hogy semmi sem lett kihagyva. Nagyon fontos a levelek dátuma is. Hisz ez határozza meg azt a kort amiben a levél íródott. Az is jellemző Édesapám előrelátására, hogy a legtöbb levelet kezdettől fogva másolattal írta. Ezért vannak most meg. Itt kérem meg e könyv olvasóit, ha esetleg van birtokukban Püski Sándor által, akár nekik, akár szüleiknek, nagyszüleiknek írt levél, keressenek meg és engedjék meg, hogy készíthessek róla másolatot. Hátha épp az hiányzik az anyagból. Csaknem ötven évet dolgoztam együtt Szüleimmel saját elhatározásból. Sosem bántam meg. Ha ezt a könyvet és majd a továbbiakat végiglapozzák, biztos megértik döntésemet. Végül két bennem megérett mondatot, ,,imát” had osszak meg Önökkel: Örök hála és tisztelet szüleimnek, őseimnek, hogy küzdelmeikkel, vereségeikkel, győzelmeikkel azzá formáltak ami vagyok. Örök hála és tisztelet gyermekeimnek, utódaimnak, hogy bennük élehetek tovább és beteljesítik azt, amit én esetleg nem tudtam végrehajtani.
Címlapfotó: NAVA
Forrás:Budavár
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
