Tények: november 1-jétől a német szülők nemcsak fiúként és lányként, hanem meghatározatlan neműként is anyakönyveztethetik újszülött gyermeküket, aki később maga döntheti el, férfi vagy nő szeretne-e lenni, attól függően, ugye, hogy melyik nem jellemzőit érzi a leginkább érvényesnek magára. De persze arra is van lehetőség, hogy valaki egész életében ne azonosuljon egyik nemmel sem.
Mi van? Ez komoly? – tán sokunknak ez az első reakciónk. És igen, komoly. Németország az első európai ország, amely törvénybe iktatta mindezt. Harmadik nem hivatalosan létezik már Nepálban, Indiában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. S míg a német személyi iratokban egyelőre maradnak a megszokott kategóriák, vagyis csak a születési dokumentumokban történik változás, addig Ausztráliában például már az útlevélben is három lehetőség szerepel: F mint female, M mint male és hát X. Európában egyébként Finnország tett még jelentős lépéseket a harmadik nem elismerése felé, de ott törvényi változtatás nincs kilátásban.
A babák márpedig mit sem sejtenek a harmadik nem létezéséről. Ők a természet törvényei szerint születnek fiúnak és lánynak és saját nyelvükön, saját tiszta világukról kommunikálnak.
Nemrég egy svéd középiskolában a fiú- és lányöltöző mellett egy semlegest is kialakítottak, hogy zavartalanul tudjanak ruhát váltani azok, akik nem érzik magukat egyértelműen fiúnak vagy lánynak. Ugyanebben a skandináv országban történt az is, hogy egy ruhacég megszüntette boltjaiban a fiú- és lányszekciót, egy játékgyár traktorozó lánnyal és babázó fiúval reklámozta magát, a svéd online nemzeti enciklopédia pedig kibővült a hen címszóval, amely semleges mód a férfiak megszólítására használt han és a nőkre vonatkozó hon mellett. Sőt, a semlegesség svéd hívei szerint engedélyezni kellene, hogy bármilyen nemű is a gyerek, akárhogyan lehessen hívni: fiút lánynéven, lányt meg fiúnéven, ha épp úgy tetszik. Nem, még mindig nincs vége: ugyanitt azt is kitalálták, hogy a férfi- és női vécék mellett semlegest is ki kell alakítani.
Tán még emlékszünk arra, hogy 2009 végén – az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításával – az akkori magyar kormány is előírta a nemi sztereotípiák erősítésének kerülését, így például a papás-mamás játék korlátozását az óvodákban.
Forrás: Új Ember
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
