A NŐ: 3 évesen: Amikor tükörbe néz, egy királynőt lát.
8 évesen: Amikor tükörbe néz, Hamupipőkét látja.
15 évesen: Amikor tükörbe néz, egy rémséget lát. (Anya, ilyen fejjel nem mehetek iskolába!)
20 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy “túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör” – de mégis úgy dönt, azért még kimegy az utcára.
30 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy “túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör” – de úgy érzi nincs már ideje változtatni rajta, ezért így megy ki az utcára.
40 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy “túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör”- ám azt mondja, “de legalább tiszta vagyok” és kimegy az utcára.
50 évesen: Amikor tükörbe néz ‘saját magát’ látja, és oda megy, ahova akar.
60 évesen: Tükörbe néz, és azokra az emberekre emlékezik, akik nem láthatják magukat a tükörben soha többé. Kilép az ajtón és meghódítja a világot.
70 évesen: Amikor tükörbe néz bölcsességet, tudást és vidámságot lát, és élvezi az életet.
80 évesen: Nem nyűglődik a tükörrel. Csak felteszi a bíbor kalapját és megy, hogy nevessen a világgal együtt.
Talán mindannyiunknak korábban kellene megragadnia azt a bíbor kalapot…

Farkas Gézáné – Magdi

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post Nyírő József végső fohásza a magyarságért
Next post Egy „felületes keresztény denevér” gondolatai

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük