
Az útvonal Bulgárián, Törökországon, Iránon, Azerbajdzsánon, Kazahsztánon, Üzbegisztánon, aztán ismét Kazahsztánon, Kirgizisztánon, Ujgurföldön (Kína) át vezetett. A végpontot Szián (Xian) városa, a Selyemút keleti vége jelentette, a híres agyagkatonákkal.
Az idős ujgur ember családját, gyermekeit deportálták az 1992-es lázadás után, soha többé nem látta őket. Őt pedig addig kínozták, amíg járni sem tudott, kivágták a nyelvét, így ma már csak gagyog. Valamikor ő számított a méteráru-részleg legnevesebb kereskedőjének
A kalandokat órákig lehetne mesélni. Volt része kellemes meglepetésben, amikor éjnek idején, a sivatag közepén, egy négy-ötkalibás „faluban”, mínusz tízfokos hidegben kitették a negyvenéves Moszkvicsból, és egy öreg néni váratlanul ételt adott neki. Előfordult olyan is, amikor a székely bicskát bizony meg kellett mutatni az „útitársaknak”, hogy „megnyugodjanak”. Volt benne tengeribetegség is a Kaszpi-tengeren, amit az orosz kamionsofőrök két és fél deci, „egyből lehajtandó” vodkája és a más körülmények közepette ehetetlen, füstölt-szárított hal csodával határos módon, percek alatt meggyógyított.
A határokon különösebb gondja nem akadt, ha nem számítjuk azt, hogy egyetlen csomagját, az ötkilós hátizsákját például a kazah határon nyolc órán keresztül vámolták. Az árakat nehéz bármihez is viszonyítani: 3 dollár egy kávé, de 10 dollárért már 800 kilométert lehet vonatozni. Euróról nem hallottak, a dollár, az jöhet, de az igazi „jó pénz” a rubel. A volt szovjet köztársaságokban virágzik a korrupció és a feketekereskedelem: drogot, higanyt, lőfegyvert minden rendesebb piacon lehet vásárolni. Zoltán induláskor „Mikó-földet” vett magához, amit az „ujgur hazában” szórt szét, onnan pedig földet hozott haza. Legnagyobb, mondhatni katartikus élménye az volt, hogy épségben megérkezett úti céljához, legkellemetlenebb élményei közé az itthoni rosszindulatú megjegyzések tartoznak. Tapasztalatait könyvben szeretné megjelentetni.
Karda Zoltán kész van a következő útitervével is. Régebbi ígéretéhez híven egy magyar feliratú táblát készül Dardzsilingbe vinni, Kőrösi Csoma Sándor sírjára. A kőtáblára ígérete van a mikóújfalusi polgármesteri hivataltól, és függőben van a tárgyalás Kovászna Megye Tanácsával arra nézve, hogy ajánlólevelet adjanak a Bengáli Intézethez.
Erdély András/hirmondo.ro/magyarno.com
Powered by Facebook Comments