Az istenes versek, és a szerelmes strófák poétája, aki leghíresebb – s talán legjobb – költeménye révén mint vitézi költő él sokak emlékezetében 458 éve született.
„1554: Lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor, délelőtt, szombat napon Zólyomba” – jegyezte föl Balassa András nagybátya a családi iratokban akkor. Szombaton az európai költőóriás 458. születésnapján ünnepelhetik az irodalombarátok.
A nap történetei az előestén idézik fel az istenes versek, a szerelmes strófák poétáját, aki leghíresebb – s talán legjobb – költeménye révén mint vitézi költő él sokak emlékezetében. Műfordítónak is kiváló volt egyébként. A műsorban Csörsz Rumen István Tinódi-lantos énekes, Tari István Balassi-kardos költő és Kercza Asztrik ferences pap, az egyházi zene kiváló ismerője válaszol Molnár Pál kérdéseire.
A XVI. század irodalmi, zenei szépségei a ma emberére is hatnak. A mai művészetben is az az igaz érték ugyanis, ami archaikus. Fontos, hogy a nemzedékről nemzedékre történő értékátadás fennmaradjon a XXI. században is. Izgalmas lehet azon zenei értékek felfényezése is, amely kincsek akár évszázadokon át is kottákban porosodtak.
Balassi Bálint hatott a magyar irodalomra a XVII-XVIII. században is, és még inkább hat az 1870-es évek óta, miután verseinek nagy részét egy felvidéki családi könyvtárban megtalálták. A kortárs költők is jegyeznek neki verseket, a zeneszerzők új dallamokkal látják el sorait.
A műsorban egy egyházi kórus énekei mellett a Musica Historica és Dinnyés József zenéje szolgál díszítésül.
erdely.ma/magyarno.com
Powered by Facebook Comments
Köszi, sokat segitettél, köszi köszi.
kösz..most már tudjuk a címét is,köszi köszi 😀