Mária Terézia, aki szívén viselte a természetes erdők védelmét, egyik látogatásakor arra gondolt, hogy a fákkal övezett terület, a Liget (ma Városliget) alkalmas lehetne a pesti polgárok hétvégi felüdülésére.
1795-ben zöldvendéglő építését engedélyezte, ahol zene és tánc szórakoztatta a látogatókat. 1802-ben lóversenyt is rendeztek itt. A múló évek során a városból kiszoruló mutatványosok népesítették be a területet. A tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakáztak, halászversenyeket rendeztek. Népszerűvé vált a környék, Kossuth Lajos már egy idevezető sugárút megépítésén tanakodott.
1866-ban a Liget északnyugati részén létrejött az Állat- és Növénykert, amelynek megnyitása növelte a terület látogatóinak számát.
1871-ben ezért választotta ponyvából-deszkából készült cirkusza helyszínéül a Ligetet Giuseppe Barokaldi, a cirkuszművészet magyarországi meghonosítója, aki korábban már a híres kötéltáncos akrobata, Blondin segédjeként járt Magyarországon.
1873-ban az Állat- és Növénykert Társaság igazgatását Serák Károly vette át, aki – vállalkozó szellemű üzletember lévén – bevételeit elsősorban a látványosságok bemutatásától remélte. Először idomított állatokkal nyűgözték le a közönséget, majd kötéltáncosokat, sziámi ikreket vonultattak fel. 1880-ban megjelent maga Blondin is, aki korábban áthaladt a Niagara vízesés felett. A híres német cirkuszdinasztia tagja, Wulff Ede szerződést kötött a fővárossal és az Állatkert vezetésével. Wulff egy újszerű megoldásnak számító vasvázas építményt állított fel, amely 1889. június 27-én nyitotta meg kapuit.
fovarosi-nagycirkusz2Porondján cirkuszi és színházi előadásokat egyaránt bemutattak. Fő attrakciója a műlovaglás és a lovas játékok voltak. A cirkusz területe megegyezett mai nagyságával, de befogadóképessége nagyobb volt, az ülőhelyek mellett állóhelyeket is rendszeresített a tulajdonos. Egyszerre 2290 fő szórakozhatott az előadásokon.
Wulff 1895-ben az Állatkert vezetőinek adta át a cirkuszt. A vállalkozás a csőd szélére került, amikor 1904-ben Beketow Mátyás, orosz származású cirkuszigazgató fantáziát látott a létesítményben, és felélesztette a legszínvonalasabb cirkuszi hagyományokat. Neki köszönhetjük a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi helyét, mert 1908-ban az Angol Park (a később Vidámpark) irányába 80 méterrel tolta el cirkuszát. A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, amit egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. A Fővárosi Nagycirkusz a második világháború után, 1945 júliusában kezdte meg újból működését. A cirkusz eredeti épületegyüttese az évtizedek alatt elhasználódott, ezért 1968-ban lebontásáról és egy teljesen új cirkuszépület felépítéséről döntöttek.
A Fővárosi Nagycirkusz 1971-re elkészült új épületét örömmel vette birtokába a közönség. Bár az épület mára ismét megérett a rekonstrukcióra, a legkorszerűbb háttértechnikai feltételek megteremtésével, a magas szakmai színvonal biztosításával a Fővárosi Nagycirkusz ma is népszerű, és helyt ad a hazai és nemzetközi cirkuszi produkciók mellett a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak is, amely előkelő rangot vívott ki a világ cirkuszművészeinek és szakértőinek körében.

Forrás:Bozóki Antal

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post A C-vitamin királynője: Homoktövis
Next post Homoszexuálisoké a főváros

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük