10+1 különös lyuk a Földön

Hatalmas lyukak tátonganak bolygónkon, amelyek többnyire emberi beavatkozással keletkeztek. Némelyik a világörökség részét képezi.

Chuquicamata külszíni rézbánya Chilében. A bánya több mint 850 méter mély.

Az Udacsnaja gyémántbánya Oroszországban. A tulajdonosok állítólag megszüntették működését 2010-ben. A bányát 1955-ben fedezték fel, és több mint 600 méter mély.

2007-ben egy hatalmas víznyelő tűntetett el egy tucat lakást Guatemalában. A heves esőzések okozta földcsuszamlás miatt több ezer családot kellett evakuálni.

A Diavik gyémánt bánya Kanada észak-nyugati területén. A bánya évente 1600 kg gyémántot termel.

A Mirny gyémántbánya 525 méter mély, átmérője 1200 méter. Ez volt az első legnagyobb gyémántbánya a volt Szovjetunió területén. Jelenleg nem üzemel.

A Nagy Kék Lyuk egy víz alatti víznyelő Belize partvidékén. A lyuk 1000 méter széles és 400 méter mély. az egybefüggő zátonyrendszer a Yucatán-félsziget északkeleti csücskén fekvő Cancúntól a Maya-folyón keresztül egészen Hondurasig húzódik, így a második legnagyobb korallzátony-rendszer.

A Bingham Canyonban található a világ legnagyobb rézbányája. Az Utah államban, Oquirrh hegyben lévő hatalmas lyuk 1,2 km mély és 4 km széles.

A Monticello Dam – gát Napa megyében található Californiában, a Putah folyón épült. Elsődleges feladata biztosítani a helyi Monticello város vízellátását és így létrehozták a Berryessa Lake-et, California második legnagyobb tavát. 48.400 köbméter vizet képes másodpercenként cserélni.

Kimberley Mine vagy ahogy emlegetik a Nagy Lyuk, egy felszíni művelésű gyémántbánya a Dél-afrikai Kimberley városában. A Nagy Lyuk szélessége 463 méter, kerülete 1,6 kilométer, területe pedig 17 hektár. a világörökség része. A lyukat 240 méter mélységig mélyítették, majd törmelékkel részben feltöltötték, így a mélysége durván 215 méterre csökkent. Az évek során 40 méter magasságban töltötte fel a beszivárgó talajvíz, így jelenleg 175 méter mélységig látható. A bányászat 1871 július közepén kezdődött és 1914-ig működött a bánya. 50 ezer bányász mélyítette a lyukat csákánnyal és ásóval, ezzel 2722 kg gyémántot hoztak felszínre.

Egy 1971-es fúrás során szovjet geológusok türkmén földön, egy földgázzal teli barlangot tártak fel. A fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter mély kráter maradt. A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, immár 41 éve folyamatosan, így a helyiek elnevezték a barlang maradványát “a pokol kapujá”-nak.

Verespatak: ősi aranybányász település, ahol már az ókorban is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A 42.82 km² terület jelenleg 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésére alkalmas.