Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Vitézi Rend: Angyalok közé költözött a kis vitézi kadét

Vitézi Rend: Angyalok közé költözött a kis vitézi kadét

Méltóságos és Nemzetes Rendtársak, Tisztelt Gyászolók, Magyar Honleányok és Magyar Férfiak!

Megdöbbenve hallottuk a hírt, hogy kis kadétunk, Gyaraki Boglárka Alexa 2016. október 13-án, életének 11. évében visszaadta lelkét teremtő Urának.

angyal_lett_a_kis_vitez_kadet4Értetlenül állunk az események előtt, hiszen ott égett bennünk a remény lángja, hogy van kiút a nehézségekből, s a betegség bilincsei lehullanak. Nehéz ezekben az időkben megfogalmazni azt, amit érzünk. Nehéz kimondani, leírni, azt a fájdalmat, ami mindannyiunk szívében súlyként nehezedik reánk, amikor egy családtagot, hozzátartozót, vagy barátot már nem tudhatunk magunk mellett.
És különösen nehéz helyzetben vagyunk mi, akik megismertük, megszerettük Bogit, aki mindannyiunkat egyesített a cselekvő szeretetben.
angyal_lett_a_kis_vitez_kadetGyaraki Boglárka Alexa 2005. augusztus 31-én született Szegeden. Életerős kislány volt, tele energiával és sok szeretettel. A szent keresztségben tavaly tavasszal részesült, ugyanazon év júniusban agydaganatot diagnosztizáltak nála. A rend ősszel került kapcsolatba Bogi családjával, s akkor elhatároztuk, hogy mindent megteszünk azért, hogy Bogi felépüljön a betegségből. Kupakgyűjtésbe kezdtünk, mondván egy kupak, egy jó gondolat. Vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy minden egyes kupak egy imádság. Felhívásunkra minden megye bekapcsolódott a gyűjtésbe, rengeteg kupakot sikerült összegyűjtenünk.
A legnagyobb munkából azonban Bogi vette ki a részét.
Ártatlan, tiszta gyermeki lelkével kellett megküzdenie a szörnyű betegséggel.
A nehézségekben mosolya és szerető kisugárzása újabb erőt és lendületet adott számunkra. A betegséggel való küzdelemben férfiakat megszégyenítő módon állt helyt, ezért a rend idén szeptemberben kadétjai közé fogadta. Szent Pál apostol szavai talán a legtalálóbbak Bogi küzdelmeire és életének utolsó szakaszára:

„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.” (2Tim 4.7-8)

Bogi valóban megharcolta a jó harcot, s példát adott mindannyiunknak a nehézségekben való helytállásra. Az ellene támadó betegséggel szemben kis kadétunk nem győzedelmeskedett, de harcai révén elnyerte az igazság győzelmi koszorúját. A mi Urunk, Jézus Krisztus halálával és győzedelmes feltámadásával megrontotta a halált, s kaput nyitott nekünk a mennyek országába, hol nincs fájdalom sem aggódás, sem sóhaj, csak végtelen élet. Ez a mi reményünk, ez a mi vígaszunk, hogy tudjuk, mikor befejezzük földi pályánkat vár reánk a Teremtő, aki a maga bölcsességében tudja, hogy mit miért tesz. Ő az életnek megadója, csak általa születhetünk meg a földi életbe, és csak ő érdemesíthet bennünket országa elnyerésére.

A tesszalonikiekhez írott levelében Szent Pál eképpen fogalmaz:

„Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ővele együtt.”

Számunkra, akik Jézus Krisztus életét nyomon követjük kétség sem férhet ahhoz, hogy az Isten Fia, aki megtestesült mint ember, aki beteljesítette a próféták jövendölését, aki szörnyű megaláztatáson, szenvedésen és kínzások után a kereszten meghalt és harmadnapra isteni erejét csodálatosan megmutatván föltámadott, kétség sem férhet ahhoz, hogy amit megígért, azt teljesíti.

Az elmúlás életünk része, mégis sokszor értetlenül állunk a dolog előtt, miért pont a mi családunkban történik, miért pont akkor, amikor még annyi tervünk és elképzelésünk volt?
Felelősségre vonjuk az Istent, amiért egy gyermeket, aki előtt még az egész élet ott állhatott volna, magához szólít. Az Isten azonban mindig tudja mit cselekszik. Nem tudhatjuk, hogy mennyi jövőbeli szenvedéstől és megpróbáltatástól oltalmazta meg Bogit. Ezért meghajtjuk fejünket az Isten nagysága előtt, s a Miatyánk szavaival mondjuk, „legyen meg a te akaratod”.
Kérjük, hogy adjon nekünk vigasztalást a nehéz órákban, töltsön el bennünket a Vigasztaló Szentlélekkel, hogy megértsük titkait. S most talán nehezebb, de adjunk hálát mindazért, hogy Bogi közöttünk volt, adjunk hálát a szép pillanatokért, hogy megtanított bennünket egyesíteni a szeretetben, hogy megtanította hogyan viseljük a fájdalmakat, hogy a betegség nem veheti el az életkedvünket és nem törölheti le arcunkról a mosolyt.

Őszinte és mély tiszteletünket fejezzük ki a család felé, akik mindvégig nagy bátorságról tettek tanúságot, és helyt álltak, s minden áldozatot meghoztak azért, hogy gyermekük gyógyulást nyerjen. Nem volt eredmény nélküli a harcuk! A küzdelmek megnemesítik, megerősítik az embert és szembesítenek minket, hogy mennyire erőtlenek és gyöngék vagyunk, s hogy az Isten irgalma, szeretete és kegyelme nélkül az élet üres és értelmetlen.

Köszönetünket fejezzük ki minden rendtársuknak, akik tanúságot tettek vitézi erényeikről, és segítséget nyújtani nem haboztak, valamint minden jószándékú embernek, akik valamilyen formában hozzájárultak munkánkhoz.

A Jóisten bőséges áldása kísérje életüket, munkájukat és családjukat egyaránt!

Gyászoló szívvel, de az Úr akaratában megnyugodva búcsúzik Gyaraki Boglárka Alexa kis kadétunktól a Vitézi Rend!
angyal_lett_a_kis_vitez_kadet3vitéz Csűry Csaba központi őrmester

Közzétette:
Vitéz László Tünde főszerkesztő
Magyar Nő Magazin

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top