Október 13-án lesz száz éve az utolsó fatimai jelenésnek.
Száz éve annak, hogy május 13-án három pásztorgyereknek megjelent Mária… Kéréseinek, fontos részeit ugyan nem teljesítették – mert az ember akkor is nagyon okosnak vélte magát, a fehér reverendában –, így nagy megpróbáltatások érték az emberiséget, s érik mindaddig, amíg Mária megjelenéseinek nem tulajdonít illő és kellő jelentőséget, s nem fogja fel az üzenetek (lét)fontosságát.
Október 13-án lesz száz éve az utolsó fatimai jelenésnek.
El kéne gondolkodni tehát addig, bármilyen nevetségesen hangzik is…
Vissza Istenhez, vissza a hithez, amíg nem késő!
A fatimai titok harmadik része
„J. M. J.
Az 1917. július 13-án, a fatimai Béke-völgyben kinyilatkoztatott titok harmadik része:
A két, már korábban elmondott rész után Miasszonyunk bal oldalán, egy kicsit magasabban láttunk egy angyalt, bal kezében lángpallossal; szikrázva lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot; de a lángok kialudtak, amikor találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással. Az Angyal jobb kezével a Földre mutatva hangos szóval mondta: „Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!” Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk „valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek”, láttunk egy fehérbe öltözött püspököt „akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya”. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt.
Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők. A kereszt két szára alatt két angyal állt, mindegyiknél kristály öntözőkanna, melybe összegyűjtötték a vértanúk vérét, s öntözték vele az Istenhez közeledő lelkeket.
Kelt Tuyban, 1944. március 1.”
Stoffán György
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
a Nyirkai jóslat
http://yotengrit.hu/jovendolesek/nyirkai-joslat-teljes/
JÁNOS APOSTOLNAK MENNYEI JELENÉSEKRÕL VALÓ KÖNYVE
És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallám, hogy a harmadik lelkes(elő) állat mondá: Jõjj és lásd. Látám azért, és ímé egy fekete (zász) ló; és annak, a ki azon üle, egy mérleg vala kezében.
És hallék a négy lelkes állat közt szózatot, a mely ezt mondja vala: A búzának mérczéje egy dénár, és az árpának három mérczéje egy dénár; de a bort és az olajt(a magyar föld, magyar nép) ne bántsd.