Virágcsoda: Pünkösd rózsája

2018. május 19., 15:55

A Pünkösdi rózsa ilyenkor virít. Frissessége, üdesége jelképezi a lélek megújulását, a kert kiteljesedését. Nem csak a kerteket díszíti, hanem természetben is pompázik ez a virágcsoda.

Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg.

A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pedig pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek.

A gyógynövény

A Kínában közel 2000 éve gyógynövényként termesztett, egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia, ejtsd peónia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion nevéből származtatják. A monda szerint Plútó sebeit gyógyította, kivívva ezzel Aszklepiosz (a gyógyítás istene) haragját, aki elől Plútó úgy rejtette el, hogy bazsarózsává változtatta. Más források nevét a paean szóra vezetik vissza, ez győzelmi éneket jelent. A pünkösdirózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették (pl. Paeonia lactiflora). Gyökeréből készült kivonata többek közt paeoniflorint tartalmaz. A gyökérkivonattal sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát gyógyítottak. Bár, mint az általában lenni szokott, a növény mérgező, kivéve a tavasszal vagy ősszel kiásott gyökérgumókat. A fehér virágú- és a vörös virágú peóniák gyökérkivonatát ma is használják a homeopátiás orvoslásban.

Elterjedése

Magyarországon őshonos Pécs környékén. Legismertebb a bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis ssp. banatica). Kerti dísznövényként valószínűleg a 16. században jelenik meg nálunk. Parasztkerti dísznövényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt. Magyar György (1844-1923), aki Alcsúton és a Margit szigeten is parkosított, Csobánkán évelő kertészetet rendezett be, amelynek Paeonia-gyűjteménye országos hírű volt, írja a Kertpont.

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás