Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Vendégségben Törökországban

Vendégségben Törökországban

2014. október 29-én ünneplik Törökországban a köztársasággá válás 91. évfordulóját. A közmédia számos programja közül választhatnak ma az érdeklődők, így alkalom nyílik arra, hogy mélyebben megismerjék Törökországot. A török-magyar barátság Törökországban egyértelmű, barátként, testvérként köszöntik az odalátogató magyarokat. Itthon – a középiskolai tankönyveknek köszönhető, kissé hiányos történelem tudásnak megfelelően -, a törökökről vegyes érzelmekkel beszélnek.

Kényes és egyben érzékeny kérdéseket feszegetünk, amikor a török “megszállás” korát említjük. Az idegen kultúra és vallás terjedése már önmagában elég oknak tűnik arra, hogy a magyarok a török jelenlétet elnyomásként éljék meg, azonban néhány főbb kérdést ideje tisztázni.

A probléma gyökerének felkutatásához (akárcsak napjainkban) nyugatra kell tekinteni, ugyanis a törökök hadba indulásának okát neves történészek elegánsan “elfelejtik” feltárni. A nyugat célja ugyanis az volt, hogy törököket Európából Ázsiába űzze. A nyugat semmilyen eszköztől nem riadt vissza. Bár a török-magyar kapcsolatok az ősi közös történelemnek köszönhetően igen jók voltak, Magyarországot ennek ellenére sikerült eszközként felhasználni céljaik elérésére. A Magyar Királysággal vívott harcok egészen a mohácsi csatáig keresztes háborúkhoz hasonlók voltak.

Európában jellemzően a magyarok voltak élen a támadásban. A török katonaság a legjobban a magyarok elől húzódott vissza, számba se vettek szerbet, franciát, németet. A magyaroktól féltek, nagyra becsülték őket. Magyarországra menni a törököknek annyit jelentett, mint férfias harcot vállalni.

A hódoltság alatti magyar–török kapcsolatoknak vannak a magyarok által nem ismert más jellemzői is. Például nem köztudott, hogy Rákóczi szabadságharcában milyen eredményes volt a török segítség. Edirnében a szultán fogadta Rákóczit, s igen nagy hatással volt rá. Királynak járó tisztelettel fogadta, magyar királynak nevezte, mert annak akarta látni az erdélyi fejedelmet. A török történelemben nem újdonság, hogy a palotában, a szultán közelében, a hadseregben magyarok is jelen voltak. Ez kevésbé közismert oldala a török–magyar történelemnek.

A török-magyar kapcsolatok ma igen jónak mondhatók. Ha valaki ellátogat Törökország bármely településére, biztos lehet benne, hogy kedves mosollyal, barátsággal köszöntik. Minél délebbre utazik a kíváncsi vándor, annál jellemzőbb sajátságos vonásokat fedez fel.

Gaziantep Törökország hatodik legnagyobb városa, és a Délkelet-anatóliai régió legnépesebb települése. Szinte közvetlenül a szír határ mentén fekvő város nyugodtan éli hétköznapjait, a hajnali csendet csak a müezin imára hívó hangja töri meg.

gaziantep

gaziantep 4Fotó: Magyar Nő Magazin

A város pisztáciatermelésének jelentőségére utal a növény török neve (antep fıstığı). És ha valaki ennek ellenére kételkedne a hihetetlen mennyiségű pisztácia jelenlétében, annak érdemes ellátogatni a legközelebbi piacra, ahol a finom csemege mindenféle formában, egészben, őrölve, pörkölve, vagy nyersen zsák számra kapható. De a helyi hangulatos kis vendéglők étlapjain is számos étel készül pisztáciával.

gaziantep 2Fotó: Magyar Nő Magazin

Ha pedig már az étkezésnél tartunk, érdemes odafigyelni a keleti kényelmekre. Az élvezetekre ugyanis a törökök a mai napig időt szánnak. Az ebédre legalább két órát illik szentelni. A hagyományos török éttermekre jellemzően, az étkezés után aromás vízipipára “gyújthatunk”.

zeugmaFotó: Magyar Nő Magazin

Gaziantepet a világ legrégebben, megszakítás nélkül lakott települései közé sorolják. Az ókori Dolichenus (törökül Dülük) nevű település a mai várostól 12 km-re fekszik, a Szíriát és Mezopotámiát Belső-Anatóliával összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. Kr. e. 1800 és 1200 között a Hettita Birodalom részét képezte, majd asszír kézre került. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor hódította meg. Kr. e 190-ben a Római Birodalomhoz csatolták, Kr. u. 395-ben pedig Bizánc fennhatósága alá került.

gaziantep 5Fotó: Magyar Nő Magazin

A bizánci időkben a terület határvidék volt, a bizánci-arab összecsapások gyakori helyszíne, így várat emeltek a terület védelmére. 499-ben az Urfát és Diyarbakırt is érintő földrengés a várat földig rombolta, I. Justinianus (527–565) idején építették újjá. A bizánciak Tolonbh néven ismerték a várost, nem tudni, mikor kezdték el az Antep nevet használni. A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a bizánci időkben építettek.

A várban őrzött látnivalók mellett érdemes utánajárni, hol láthatók kerengő dervisek. A dervisek a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek, kerengésükkel misztikus kapcsolatot teremtenek Allahhal. A különös, órákig tartó, néha levitálásba hajló tánc tehát egy fajta imádkozás, meditáció.

gaziantep 6Fotó: Magyar Nő Magazin

A török kultúra, vallás és hagyomány az iskolákban a tantervek része. A helyi Sanko középiskolában például a művészetek (többek közt a mozaik készítés, zene és táncművészet) oktatására különös hangsúlyt fektetnek.

gaziantep 7Fotó: Magyar Nő Magazin

A mecsetek látogatása szigorú feltételekhez kötött. A szent hely látogatásához ajánlott fejkendőt vinni és nem árt, ha a lábbeli felvétele nem jár bonyodalmakkal.

gaziantep 9Fotó: Magyar Nő Magazin

gaziantep 10Fotó: Magyar Nő Magazin

A török vendégszeretetre jellemző, hogy otthonukban is szívesen fogadják a Magyarországról érkező testvért. Étellel, itallal kínálnak, a beszélgetés a hosszú éjszakába nyúlik. Előkerül a jó bor, néhány hangszer és kezdődik a hajnalig tartó mulatság.

gaziantep 12Fotó: Magyar Nő Magazin

Gaziantep városától néhány kilométerre fekszik Antakya (Antiókhia), amelynek történelme Nagy Sándor halálával kezdődött. A makedón király egyik hadvezére, I. Antigonosz Monophthalmosz alapított várost az Orontész folyó partján Kr. e. 306-ban, Antigonia néven, amit utóbb I. Antiokhosz Szótér, a Szeleukida Birodalom királya saját magáról neveztetett el. Kr. e. 64-re a város Pompeius révén a Római Birodalom kezére került, hamarosan a birodalom harmadik legnagyobb városa lett, mintegy 300 000 ember lakta.

Antakya 1Fotó: Magyar Nő Magazin

A kereszténység elterjedése után fontos keresztény központ lett, több fontos zsinatot is tartottak itt. A bizánci korban a várost hatalmas földrengés rázta meg, ami után lassan hanyatlani kezdett. 638-ban muszlim arabok hódították meg. 1517-ben az Oszmán Birodalomhoz került. Az első világháború után Szíriához csatolták, de Törökországnak 1938-ban sikerült elérni, hogy a Szíriát uraló franciák török kézre adják.

AntakyaFotó: Magyar Nő Magazin

Aki Gaziantepben néhány napot időzik, annak érdemes ellátogatni a mindössze 10 kilométerre fekvő, az Eufrátesz folyó partján lévő Belkıs (Zeugma) ókori romvárosba, ahol a múzeumban ókori, hatalmas méretű mozaikokban gyönyörködhetünk.

zeugma 1Fotó: Magyar Nő Magazin

Egy kellemes hajókiránduláson megismerhetjük az elsüllyedt város történetét, amelyből ma már csak a mecset csúcsa emelkedik a víz felszíne fölé.

zeugma 2Fotó: Magyar Nő Magazin

magyarno.com

 

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top