Varga Zoltán: A Táltosok barlangjában elrejtett Fémkönyvtár és a 22-es csapdája

2016. június 17., 01:00

A Táltosok barlangjában elrejtett Fémkönyvtárra Móricz János hivatkozásán kívül más bizonyíték nem állt rendelkezésünkre.
Célom nem az, hogy mindenki számára elfogadható bizonyítékkal szolgáljak Móricz János állításának igazolására, mert erre itt és most képtelen vagyok.

(Móricz János kutatásairól korábban olvashattak:

Magyarul beszélő indiántörzs

Móricz János levelei Ecuádorból Pataky Lászlónak Békéscsabára

Táltosok barlangja

– szerk.)

Mivel az 1976-os Neil Armstrong vezette expedíció nem biztosította a leletek sérthetetlenségét, emiatt Móricz nem mutatta meg a leletek helyét, kiszállt a vállalkozásból. Az expedíció sikertelensége a legtöbb kritikus számára bizonyíték arra, hogy a Fémkönyvtár nem létezik, ezzel mintegy megbélyegezve Móricz János állításának hitelességét. Azonban ne felejtsük el, hogy a shuar fősámán kizárólag azzal a feltétellel avatta be Móriczot a törzs által őrzött titokba, hogy az emberiség számára csak és kizárólag oly módon legyen megismerhető, hogy biztosítsák a leletek sérthetetlenségét. Erre akkor nem volt garancia. Inkább vállalta Móricz a nevetségessé válást, minthogy kockáztatta volna a leletek sorsát?

A kérdésre csak és kizárólag akkor kaphatunk megnyugtató választ, ha megismerésre kerülnek a leletek. Azonban ez újabb problémákat vet fel. Az ismert bejárat ecuadori területen van, közel a perui határhoz, a barlang távolabbi járatai Peru területe alatt fekszenek. Ha a Fémkönyvtár perui terület alatt nyugszik és ecuadori expedíció kutatná fel, az talán újra kiélezheti a két ország közötti feszültségeket. 1941-ben egy komolyabb konfliktust okozott az őserdei részek hovatartozásának kérdése, Peru elfoglalta Ecuador déli területeit, majd 1981-ben még egy kisebb határvillongás volt. De ez csak az egyik probléma. A fő kérdés az, hogy a titkot őrzők találnak-e újra egy olyan személyt, akit beavatnak a titkukba. Az 1976-os példa is megmutatta, hogy csak technikával és erővel nem lehet a leleteket felszínre hozni. Időszerű lehet a Fémkönyvtár titkainak megismerése, mert csupán újra ráfókuszálódott a figyelem a közelmúltban? Aligha. A nemzetközi diplomácia vajon garantálhatja-e a leletek épségét? Jobb-e a világ, mint 1976-ban? Aligha.

lemez_nagy

A bemutatott aranylemez biztonságáról Guillermo Aguirre gondoskodik egyéb Móricz-dokumentumok társaságában. Ő életrajzírója és barátja Móricz János egykori barátjának, a baszk-argentin származású Julio Goyennek, akit Móricz magával vitt az 1969-es expedíció előtt a Tayos-barlangba. Guillermo Aguirre állítása szerint a lemez a Tayos-barlangból származik. A fényképet Purisaca Golenya Ágnes tette közé először honlapján.

preselesnyom

A közeli részleten jól kivehető, hogy egy gyűrődés mentén megsérült a felszíni aranyfilm réteg és láthatóvá válik az eredeti bronzos színű fémlemez. A jelek bekarcolása után vitték fel a vékony aranyréteget, mert azon nem látszódnak rajzolás-irányú kopásnyomok. Az aranyozás szerepe tehát csupán a korrózióvédelem volt. Vagy nem állhatott rendelkezésre megfelelő mennyiségű arany, hogy az egész lemezt abból készítsék el, vagy felismerték a készítők, hogy puhasága miatt az arany alkalmatlan vékony hordozóréteg kialakítására. Az utóbbit tartom valószínűnek. A lemez felszínén több helyen szabályos rácsszerű felületi benyomódás látható. Talán egy gyűrődést próbáltak préseléssel kisimítani, ekkor keletkezhetett.

forditas

A kézirat-fotó egy lehetséges fordítókulcs egy részletét mutatja be, Aguirre úr elektronikus küldeményével érkezett ez is. Bátorítani szeretném a kedves olvasókat a megfejtésre, siker esetén kérem az eredményeket megosztani.

A bemutatott lemez példáján is láthatjuk, hogy nem a tárgyak aranytartalma az igazán értékes. Nincs viszonyítási alap, hogy mekkora értéket képvisel egy általunk ismeretlen nép/civilizáció üzenete, írásos emléke. Az információkat nemcsak elolvasnunk és fordítanunk kell, hanem aktualizálni, melyek azok az információk, amelyek nekünk szólnak, ha az elrejtők célja az volt, hogy egyfajta időkapszulával üzenjenek a jövő emberiségének. Annak az emberiségnek, amelynek nincs meg a megfelelő bölcsessége ahhoz, hogy a jelenleg is rendelkezésére álló információkat helyesen felhasználva jobbá tegye az életét. A gazdasági vagy önös érdek gyakran ellehetetleníti a legjobb kezdeményezéseket – nézzük csak a Riói Konferencia „eredményeit”. Mihez kezdenénk tehát egy „újabb” tudással? Gyakorlatias okokból először a hadiipar venné „gondozásba” a leleteket. Szerintem az igazi csapda ez. Technikánk van, információnk van, a Teremtő iránti alázatunk azonban elveszett. Nélküle azonban hasztalan döngetjük azokat az ajtókat, melyek csak az EGY-S-ÉG-re érett személynek nyílhatnak meg. Erre pedig a shuar törzs a garancia. Isten segítse küldetésüket!

(Móricz János Kulturális Egyesület)

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top