Ugye nem lesz mindig így?

“Nézd, milyen tiszta a lakás,” fogadott egyik nap a férjem, amikor holtfáradtan tértem haza munkahelyemről. “Utoljára akkor csillogott így, amikor Pannival gyes-en voltál itthon” – tette hozzá.

Valami nincs itt rendjén, villant át hirtelen az agyamon. Gábor már jó ideje itthon van, munkanélküli. Kezdetben azt gondoltam, semmi baj, elvégre a gyerekek még kicsik, legalább lesz ideje óvodába, iskolába hordani őket, elintézni a bevásárlást, rendben tartani a háztartást. Aztán teltek, múltak a napok, hetek, hónapok…

ferj

A jelenlegi állapot ma már nem is kicsit bosszant. Valahogy igazságtalannak érzem, hogy a családfő gondozza a gyerekeket, látja őket felnőni, rendezgeti, szépítgeti a lakás minden apró zugát, még a vacsorának valón sem nekem kell töprengeni. Puccos képek a falon, sehol egy porszem a pocokon, Panni kitűnő tanuló az iskolában és Petivel sincs semmi gond az óvodában. Tulajdonképpen elégedettnek kellene lennem, hiszen a munkahelyem is teljesen rendben van. Jó a csapat, és a fizetésem miatt sem panaszkodhatok.

“Mit csináltál ma?” – bukott ki a kérdés belőlem, meglehetősen passzív, sőt, kissé agresszív hangon.

“Reggel elvittem a gyerekeket, hazafelé bevásároltam, elmentem futni. Aztán elmosogattam a reggeli edényeket, letöröltem a port, porszívóztam, felmostam és elkészítettem a vacsorát, hazahoztam a gyerekeket. Sajáttal töltött csirkemell, a kedvenced a mai menü.” – válaszolt mosolyogva Gábor.

Ahelyett, hogy örültem volna, most már igazán dühös lettem. Csak most vettem észre, Gábor milyen fitt és vidám. Testalkata is megváltozott, lementek a felesleges kilók. És mi az, hogy még a vacsorát is a férjem készíti?! Igaz, egy csepp erőm nem lenne a tűzhely mellé állni, így nyeltem egy nagyot, és inkább nem válaszoltam.

Aztán nagy nehezen valami olyasmit dünnyögtem, hogy “az jó”. Az asztalnál pedig már csak a gyerekek napi élménybeszámolójára figyeltem. Szinte ittam minden szavukat.

Mint minden nap, ma is holtfáradtan zuhantam az ágyba. Gábortól csak annyit kérdeztem, “ugye nem lesz ez mindig így?” A választ már nem hallottam.

magyarno.co

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 thought on “Ugye nem lesz mindig így?

  1. Megfordult a világ. Ám az ilyen férfiakat meg kell becsülni. Joguk van nekik is látni a gyerekek fejlődését és oly területen mozogni, ami évszázadokig tiltva volt, a nőknek viszont mindig menekülédsi útvonalat adott. Ha nem is ilyen formában, de a nők harcolták ki ezt a felemás helyzetet….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás