Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Titokzatos sumer civilizáció

Titokzatos sumer civilizáció

A mai ismeretek szerint az emberiség kialakulása a sumer civilizáció kialakulásával kezdődött majd ezzel szoros összefüggésben,földrajzilag nem messze tőle, az egyiptomi, később az Indus-völgyi követte. Ez tekinthető az első szakasznak. Ez a szakasz ie. 3300-tól i.sz. 400-ig tart. Az első kultúrák kialakulásától számolva, jóval később következett be több új civilizáció csoportos megjelenése, i.e. 1000-től, majd, i.sz. 500-tól újabb társadalmak alakultak ki.

Ábrázolva a civilizációkat az időtengelyen a következőt kapjuk:

sumer 1

Az első emberi civilizáció a sumer volt, és érdekes mód, bár az óta hosszú idő telt el, mégis ebből a civilizációból rengeteg régészeti lelet maradt fenn. A leletek nagy része agyag pecséthengerek, és agyagtáblák, továbbá agyag edények. A leletek száma végtelen. A világ valamennyi nagyobb múzeumában található is belőlük, és talán éppen a nagy darabszám miatt, sokszor méltatlan helyen, például alagsori raktárakban.

Ami még érdekessé teszi ezt az időszakot, az, hogy ekkor az istenek rendszeresen jártak a Földre, itt uralkodtak, időnként visszaszálltak az égbe “tüzes szekereiken”. Fontos tudni, hogy akkoriban nem nevezték isteneknek a földre szállt lényeket. Az isten kifejezés csak a “pogány” világ térhódításával jelent meg, és még ma is ezt használjuk. Akkor azok, akik az égből alászálltak névvel illették őket.

A sumer civilizáció fejlettsége fénykorában elérte a mait, jellemzői voltak a sumer kultúrának a városok, magas épületek, liftek, utcák, piacterek, magtárak, kikötők, iskolák, templomok, a fémek megmunkálása, orvostudomány, sugárterápia (biorezonancia?) használata a gyógyászatban, sebészet, textilkészítés, gasztronómiai ínyencségek, mezőgazdaság, öntözés, a tégla használata, a kerék, hajók, navigációs ismeretek, nemzetközi kereskedelem, súly, hossz és egyéb mértékek, királyság, törvények, bíróságok, fejlett jogrendszer, esküdtszék, írás, nyilvántartások, zene, hangjegyek, hangszerek, regények, musical, tánc, artisták, háziállatok, állatkertek, hadviselés, kézművesség, prostitúció, rendőrség, börtönök, munkatáborok, korrupció, közpénzek eltulajdonítása és a maihoz valamilyen formában hasonlító elektronikai eszközök, kristályokban tárolták az információt. Ez a fejlettség részben onnan ered, hogy az Istenek rendszeresen megajándékozták az embereket eszközökkel, és megtanították ezek használatát is.

Mezopotámiában volt az igazi Sumer birodalom, mely tekinthető az első emberi civilizációnak. Ennek fejlettsége virágkorában elérte a mai szintet, vagy akár meg is haladta azt, ie. 3700 – 4000 körül. A másik régió, a Nílus völgyében alakult ki, mely ie. 3200 körül hirtelen jelent meg és ebből fejlődött ki az egyiptomi civilizáció. A harmadik civilizáció egy indoeurópai kultúra az Indus völgyében, gazdag és virágzó városokkal, élénk kereskedelemmel, fejlett mezőgazdasággal, mely a sumer civilizáció kezdete után ezer évvel jelent meg.

1852-ben Charles Foster bebizonyította, és ezt mindenki el is fogadta, hogy az összes ősi és ókori nyelv valójában egyetlen ősnyelvre vezethető vissza, ez pedig a sumer. Sumer volt a hely, ahol leghamarabb alkalmazták az írásbeliséget. Tehát a sumer nyelv három nyelvjárásra oszlott, mezopotámiaira, egyiptomira, és indoeurópaira. Ez a szétválás egyfelől a földrajzi távolság és a
többezer éves időtartam miatt is bekövetkezett, másfelől a három régiót, különböző istenek irányították, saját törvényekkel, és eléggé elszigetelten a többi régiótól, ezért aztán törekedtek is rá, hogy különbözzenek a többitől.

sumer 2

I.e. 8000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek már nem mezőgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézművesség, és a tudás központjai lettek. I.e 4000 körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.

I.e. 3800-3500 körül el is érte fejlődése csúcspontját. Az élet sokban hasonlított a maihoz, hiszen a falvakban főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a városokban kézművességgel, tudománnyal.

Hihetetlen mértékű csillagászati tudással rendelkeztek, ismerték a Plútót is, melyet a mai kor csak a XX. században fedezett fel újra. A bevezetés részben látható pecséthengeren, látható a bal felső sarokban a Naprendszer összes bolygója, beleértve a saját
bolygójukat is.

sumer 3

Kimagasló fokon értettek a fém megmunkáláshoz, komoly jogi feltételek mellett élték életüket. Törvényeik egyszerűek voltak, de közérthetőek. Minden törvény úgy szólt, hogy: ezt, vagy azt nem szabad tenni, vagy ezt, vagy azt úgy kell tenni, hasonlóan mint a Tízparancsolat.

Létezett a munkabér fogalma, ugyanakkor a szabadidő eltöltésével is foglalkoztak, léteztek állatkertek, múzeumok, színházak. Létezett műszaki múzeum, ahol az istenek űrhajója ki volt állítva megtekintés céljából.

 Forrás: Orosz Zsolt: Az emberiség története – részlet

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Titokzatos sumer civilizáció

  1. Sajnálatos, hogy a cikk teljesen mellőzi a Kárpát Medence kultúráját, amely régészeti leletekkel bizonyítottan megelőzi a sumér kultúrát, valamint azt az érdekes tényt, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokona nem a finn, hanem a sumér, és vannak nyelvemlékeink (ha nem is sok) a korai Árpádkor idejéből, ahol egyetlen szövegben előfordul magyar és sumér nyelvi anyag is.
    Ezt azonban az iskolákban nem tanítják. Tanítják azonban azt, hogy népek “hirtelen megjelennek”. Senki nem kérdezi, s ha mégist, azt azonnal letorkollják az “ostoba kérdései” miatt, hogy miből jelennek meg ezek a kultúrák? Kiugranak a Szahara homokjából, vagy a sztyeppék füvéből? Én még nem hallotam olyat, hogy a Darwinizmus elve ezt lehetővé teszi. A sivatai homokból, a nílusi krokikból és a szteppe szélben hullámzó füvéből “kultúra” lesz.
    Népek nem születnek, hanem átalakulnak a meglévőkből, vagy nevet cserélnek. Mint ahogy a szkíták egy ponton magyarokká lettek.

  2. Teljesen egyetértek “Hedy” hozzászólásával! Már régóta rengetek régészeti lelet (Tatárlaka, Boszniai Piramisok, Pilis, stb) bizonyítja, hogy a Kárpát medencében az utolsó jégkorszak után (valószínűsíthetően már előtte is, és épp itt tudták átvészelni a jégkorszakot) fejlett civilizáció élt, mely innen áradt ki Mezopotámiába is. Egyébként ahogy ez is, a Sumer kultúra sincs eléggé kutatva: egyszerűbb a Görög kultúrát első “nagynak, nagy gondolkodónak” emlegetni, pedig ők szkíta elődeiktől tanultak, ahogyan az Egyiptomi is.

  3. Én meg már egészen biztos vagyok benne, hogy a magyarok finnugorok, vagy a Volga-Káma-Levédia térségből nem tudom még milyen elnevezás maradt fent a 7 törzsrőll, de semmi közünk az arab külsejű fekete szakállas sumérokhoz.

Minden vélemény számít!

Top