Tihany: a remete barlanglakásoktól a kelta sáncvárig

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                         Méltatlanul keveset hallani a Tihanyi-félszigeten fellelhető barlanglakásokról, pedig az egykori imacellák ma Közép-Európa egyetlen épségben fennmaradt remete-telepének számítanak.

Az erdőben rejtőző barátlakásokat és a kelta vár maradványait nem könnyű észrevenni, egyetlen, alig felfedezhető tábla jelzi, hogy a fák között nagyobb izgalmak várnak ránk.

Az I. András király által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek egyedi építményekkel ajándékozták meg a Balaton-vidéket: az Óvár keleti oldalában, a húsz méter magas bazalttufa falba barlanglakásokat vájtak, amely annak idején otthonként, egyfajta imacellaként, ma pedig turisztikai látványosságként szolgálja az embereket. A Tihanyi nevezetességet 1948-ban fedezték fel és nyitották meg az érdeklődő közönség számára. A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park különleges túrákat szervez a Barátlakásokhoz, amely egyben érinti az Óvárat, a Cyprián-forrást, de a közel 3 órás kirándulások végén az is kiderül, létezik-e még a tihanyi visszhang.

Nehéz észrevenni a barátlakásokat
A történelmi feljegyzések szerint a bazilita szerzetesek Anasztázia kijevi hercegnő révén kapták a meghívást, és ukrán földről érkeztek Magyarországra. A cellacsoportokból egyébként ma már csak három barátlakás látogatható, a többit betemette az 1952-es sziklaomlás. E három barlang-otthon gyakorlatilag Közép-Európa egyetlen fennmaradt remete-telepe.

A kereszténység kezdetén a pusztába vagy erdőségekbe vonult férfiakat nevezték remetének, akik a világtól elzárták magukat, hogy így válhassanak Isten szolgájává. Életük rendkívül szigorú alapokra épült: állandó imádság, önsanyargatás és az úgynevezett erénygyakorlatok töltötték ki napjaikat. Egyre több ember adta a fejét remeteségre a régi időkben, végül szerzetesközösséget is alapítottak.

Az ő otthonuk, imahelyük lett a barlanglakás-telep, amely ma is szabadon látogatható azok számára, akik Tihany környékén kalandozva ismerkednének a történelmi időkkel. Igen ám, de e lakások – természetesen – rejtőzködnek, így igencsak szemfülesnek, ébernek kell lennünk, hogy észrevegyük azokat. Ha közvetlenül a Balaton-part melletti úton megyünk be Tihanyba, bal oldalon a Balatont, jobb oldalon erdőséget találunk. Itt jelzi egy alig felfedezhető tábla, hogy Barátlakások (barlanglakások) várnak minket bent, az erdőben. Ilyenek egyébként máshol is találhatók az országban – például Sirokban -, de a tihanyiak jóval korosabbak azoknál. A kelta sáncokról pedig szó sem esik, pedig elődeink várának maradványa ékes bizonyítéka múltunknak.


Barlanglakás – a város szívében is
Kétféle típusba sorolhatók a barlanglakások: vannak, amelyek természetes barlangokban alakultak ki, és vannak, amelyeket mesterségesen hozott létre az ember. A természetes barlangokat háromféleképpen használták régen: búvó-betyárbarlangokként, “ház a barlangban” funkcióként és remetebarlangként.

A remetebarlangok vallási jelenlét céljára lettek kialakítva. Ezek valószínűleg meglévő, természetes barlangüregekből kerültek továbbfejlesztésre, emberi lakhatásra is alkalmassá téve őket – természetesen a legpuritánabb megoldásokkal. (A tihanyi remetetelepen túl remetebarlangot találunk még pl. a Bükkben és a Mátrában is.)

A betyárbarlangokban nem csak az útonállók húzták meg magukat, hanem gyakran a társadalom egyéb számkivetettjei is. A “ház a barlangban” már elegánsabb megoldás volt: ez az, amikor a barlang üregébe lakóépületet emeltek. E különleges házakat művészek is megörökítették, romantikus színezetet adva az ottani életnek. Budapesten nagy számban találhatók ilyenfajta otthon-megoldások.

A Gellérthegy oldalában is találunk ilyet
Fővárosunk az egyetlen világváros, ahol még a XX. század elején is – a város szívében – laktak barlangokban emberek. Rómer Flóris kutató így írt a Gellérthegyen található sziklabarlang-lakásáról:
“A ráczvárosi házak fölött több sötét lyuk mutatkozik, melyek az alattok elterjedő házakkal összeköttetésben lévén: kamrául, pinczéül, lomtárul szolgálnak. De van egy nagyobb üreg is a rudas fürdő fölött, melyben nehány épült ház látható, s melyben egy pár igénytelen család, jelesen egy kötélgyártó, mint a grotte des Cordies-ben … szél és eső ellen födél nélkül is elég oltalmat, télen melegebbet, nyáron hűsebbet – mint egyéb gyarló házakban talál…”.

 

latura.gportal/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás