Talmud: “Ölni nem bűn, ha az áldozatok nem zsidók” – 132 éve halt meg Solymosi Eszter

2014. április 5., 08:43

Nem felejtünk. Bár a Parlament fényei nem sötétülnek ma el, Solymosi Eszter halálát nem lehet kitörölni emlékezetünkből. Per, amely 132 éve nem zárult le, az igazságszolgáltatás a mai napig várat magára.

Solymosi Eszter egy ártatlan áldozat, amelyhez hasonló esetek sokaságáról tudunk. Latens bűncselekmények sorozata a mai napig tesz tönkre “gój” családokat, amelyek miatt joggal vetődik fel a kérdés: hogyan viszonyul a felfedezett bűncselekmények száma az elkövetett bűncselekmények számához? Hogyan működhet egészségesen, hatékonyan egy társadalom jogrendszere állandó kettős mérce alkalmazásával? Annak ellenére, hogy az igazságszolgáltatás elmaradt, sokan leírták Solymosi Eszter történetét.

Többek közt Krúdy Gyula is megírta regény formájában Solymosi Eszter kivégzését. A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényében az író nem pusztán az antiszemitizmus ellen foglal állást, hanem egyben leleplezi a korabeli középosztály elavult és ártalmas gondolkodásmódját is. A “nagy mesélőnek” ebből a regényéből kiderül, hogy Krúdy élesen látó, kritikus megfigyelője volt a történéseknek.

krudy

Az ártatlanul meghalt keresztény lány mellett a törvény még ma sem áll ki. Szenvedett, elvérzett, zsidó rituális áldozattá vált. A “tiszaeszlári vérvád” néven ismert ügy (egy a sok közül) nem maradhatott titokban. Mint ismeretes, zsidó rituálé szerint, keresztény gyermekeknek – különösen húsvétkor -, azért kell meghalniuk, hogy kovásztalan kenyér: macesz alapanyagául szolgáljanak.

A per során, 1882-ben Eötvös Károly és védőtársai vállalták magukra a zsidók védelmét – végül a per a vádlottak felmentésével végződött. Hány ártatlan gyermeknek kell meghalnia? Hány családot lehet még a pénzvilág urainak nyomorba döntenie? Meddig lehet büntetlenül, a zsidó vallás álarca mögé rejtőzve gátlástalanul keresztényeket irtani?

Címlapfotó: Tiszaeszlári vérvád. 2013-ban, a Munkácsy által festett kép felbukkanása hatalmas vitát váltott ki. A festmény magát megnevezni nem kívánó tulajdonosa 2012-ben engedélyezte Jeffrey Taylor művészettörténésznek és Végvári Zsófiának, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetőjének, hogy Londonban vizsgálatokat végezzenek a 4×3,5 méteres, szignó nélküli vásznon. A két szakember szerint a festékanalízis azt valószínűsíti, hogy a kép 1882 és 1887 között készült, egy időben az úgynevezett tiszaeszlári vérváddal. 2013-ban, az MTI által megkeresett Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa azt nyilatkozta, kizárt, hogy az előkerült Vérvád című festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne. Azóta semmit nem lehet tudni a kép körül kialakult vitáról. A lényegen azonban mit sem változtat: Solymosi Eszter egy lány volt a sok közül, aki zsidó rituális szertartás áldozatává vált.

gyertya

A festményről, az eredeti cikket itt olvashatják.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 hozzászólás

  1. És közeleg a húsvét…

  2. Többek közt Krúdy Gyula is megírta regény formájában Solymosi Eszter kivégzését. A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényében az író nem pusztán az antiszemitizmus ellen foglal állást, hanem egyben leleplezi a korabeli középosztály elavult és ártalmas gondolkodásmódját is. A “nagy mesélőnek” ebből a regényéből kiderül, hogy Krúdy élesen látó, kritikus megfigyelője volt a történéseknek.

    http://www.krudy.hu/Szakirod/Anonim/AnonMo31_43.html

    Magyarán, ez egy néphülyítés volt, hiszen egy szó sem igaz az egészből
    TERMÉSZETESEN,

    ráadásul Magyarországon alig van ember akinek ne lenne zsidó rokona,
    hiszen német-szláv-zsidó leszármazottak vagyunk, tehát ha valaki
    “antiszemita”, az saját magát gyűlölii, degenerált.

    Mindig akad egy-két elmebeteg, aki “jól megmondja az igazságot a zsidókról”,
    ezek nagyon “magyarok” ott a számítógépükbenl, de mi van a “keresztényekkel”
    és azokkal akik nem hívők (a többség), nekik kik mondják meg az “igazságot”,
    melyik “magyar” ott elbújva a pc mögé két önkielégítés között a pedofil képeivel ?

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top