Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "pogány"

Kik is valójában a pogányok?

Halljuk ebben a kérdésben is mindenek előtt klerikusainkat, hiszen Isten szolgáinak bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniuk, isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást, rágalmazást. „Magyarok barbár nemzete A hitetlenségben már régóta tévelygett, S a pogányok szokása szerint Hiú és szentségtörő babonákat követett.” (Árpádkori legendák, 17.) Aki őseit szidja, önmagát gyalázza meg. De hát mi is…

„Szent” István bűnei és a turáni átok

Mikor nem rég kijelentettem, hogy számomra „Szent” István nem szent, sokan felkapták a fejüket, hisz, hogy merek ilyet mondani, hisz ő hozta be a kereszténységet a magyarok közé, és ő volt első királyunk. Na, igen ő hozta be: kárunkra. „Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket,…

Tabuk nélkül Koppány hercegről

A somogyi herceg 959-ben született? És fel se négyelték? Ha meg is ölték, akkor sem István parancsára? Sosem volt pogány a magyar és a Kárpát-medence az őshaza? 1. állítás: Koppány születési éve: 959 Onody Gyula mezőgazdasági gépészmérnök, Balatonszabadiban él, számos verset írt Koppányról, a Polgárinfó szerkesztője, a weblap helyi, balatonszabadi oldalát is írja. Maurer Teodóra…

A keresztség felvétele után elrendelték a magyarság ,,pogány” írásának elpusztítását

Az eredeti képírás, mely közel hétezer évvel ezelőtt valószínűleg Erdélyben kezdődött, ismeretlen okokból megszakadt, de tovább folytatódott Mezopotámiában, ahol mint ékírás, Egyiptomban pedig mint képírás (hieroglifák) fejlődött tovább. Az ókori műveltségek írásbeli fejlődésének következő, a magyarság szempontjából is fontos fokozata a rovásírás volt. A székely-magyar rovás ugyanis az ótörök, ógörög, latin, pelazg, etruszk és föníciai…

A karácsony véget ért

Ha vízkereszt, akkor a karácsonyi időszaknak vége. Az ünnepi finomságoknak morzsája sem maradt, a karácsonyfa lekonyuló ágai szomorúan jelzik, vége a pompának, ragyogásnak. A vízkereszt pogány eredetű szertartás, amelynek mai, keresztény vallás szerinti lényeges eleme a Szentlélek segítségül hívása. A hívők ma imádsággal könyörögnek a Szentlélek közbenjárásáért. A vízbe rajzolt kereszt jel az ott lappangó…

Enger Pál: A pogányság kiirtása

Az új rend megteremtésének előfeltétele a pogányság intézményeinek lerombolása volt. Ahhoz, hogy a kereszténység uralma szilárd maradjon, minden olyasminek el kellett tûnnie, ami a pogány korra emlékeztetett. Ez eltartott mintegy száz évig, de olyan tökéletesen sikerült, hogy a korábbi idők hagyatékából alig maradt valami. Pogány hiedelmek és szokások Elsősorban természetesen vallási térítésről volt szó, a…

Zsuzsanna és a vének

A Zsuzsanna ókori egyiptomi eredetű név. Eredeti alakja zššn, később zšn, jelentése: lótuszvirág. Női névként csak a héberbe történt asszimilációja után volt használatos és minthogy a zsidók a nevet átvették, az ószövetség gyilkolással, paráznasággal, fajtalankodással telt eseményei között Zsuzsanna történetét is megtalálhatjuk. Eszerint a vének hamisan tanúskodtak Zsuzsanna ellen, ugyanis ők tanúi voltak annak, hogy…

Országos búzaszentelő ünnepséget tartottak

A búzaszentelés “pogány” eredetű népszokás. Őseink imádkoztak és körmenetet tartottak a mezőn, az égiek közbenjárását kérték a jó terméshez. Az  ünnepet a keresztények átvették, a szertartást Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalosan évente négy könyörgő napot ír elő, ezek közül az egyik a búzaszentelés. (A másik három:…

Csenge az egyik ősi, pogány nevünk

A Csenge magyar női személynév, semmilyen külföldi eredete nem ismeretes. Valószínűleg az ősi, “pogány” neveink egyike. Már 1138−ban lejegyezték Cenke és Chenke alakban. A név feltehetően a cseng igéből származik, hangutánzó szóként, első írásos előfordulása 1295−ből származik. A név kimondásakor tiszta, csengőhangot képzelünk magunk elé. A Csenge így a csengő tisztaságot és szépséget testesíti meg….

A karácsony az ős magyar vallás ünnepe volt

A keresztények karácsony ünnepe, akárcsak a húsvét, régvolt pogány ünnepek napjára esik. Az egybeesés nem véletlen: míg a húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét egy ősi, tavaszköszöntő termékenységi ünnepre “ültették”, addig a karácsony több nép életében is Fény, a Nap újjászületésének ideje. A keresztény Európa hagyománya szerint ilyenkor jön a világra a kis Jézus, a “világ világossága”….

Már Bulányi atya is megmondta: Az Ószövetség nem Isten igéje

                Bulányi Görgy a kommunista rendszer ismert katolikus ellenállója volt. Évtizedeken át titkon hordozott gondolata: “Az Ószövetség nem Isten igéje.” Bulányi György 1919. január 9-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos diplomát szerzett, 1943-ban szentelték pappá a piarista rend tagjaként. Piarista gimnáziumokban tanított, ’45-ben Debrecenben fogott…

Országos búzaszentelési ünnep Tiszafüreden

          A búzaszentelés pogány eredetű népszokás. A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén és a pogány Robigalia (vagy ambarvalia=körmenet a mezőre) ünnepet váltotta ki a keresztények közt. Címlapfotó: Bereczkei Miklós katolikus esperes-plébános (b3) megszenteli a szétosztásra váró búzanövényeket és a résztvevőket egy búzatábla mellett,…

Amit a magyar nép még mindig nem tud: A Turáni átok – Árulás – Esküszegés

A halott királyunknak, Szent Istvánnak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a “szent jobb”! A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, némelyek hazamentek Szkitiába, Turániába, néhány ezer pedig…

Mert pogányok vagyunk – Nyelvészkedjünk, megtudjuk mit jelent a “megbélyegzés” 2/2. rész

              Bakay Kornélhoz fordulnunk, akinek Szkíta sámánok című tanulmánya idevágóan a következő sorokat tartalmazza: Úgy tudjuk, hogy az eurázsiai nomád népek – így a szkíták, a hunok, az avarok, a magyarok – sámánhitűek voltak. K. Meuli 1935-ben tüzetesen kielemezte Hérodotosz szkítaföldi leírását, s talált néhány különleges részletet: »a szkíták…

Top