Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "népszokás"

Nagypénteki népszokások

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a…

Ma van a nyári napforduló

A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén. A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik. A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, június 21-től szeptember…

Luca napi népszokások

Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb napja (ellentétben a mai téli napfordulóval, ami december 21-én, esetenként 22-én van). Luca napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek….

Egy hét múlva vonulnak a busók

Jövő héten, pénteken kezdődik Mohácson a busójárás. A szőrével kifordított, szalmával kitömött, bő gatyás, csúf arcú bocskorosok február 27-től március 4-ig ijesztő álarcban, kolompokkal, kereplőkkel űzik el a telet. A busójárás télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. A busójárás eredeti célja – hasonlóan más adománygyűjtő szokásunkhoz -, a varázslással egybekötött jókívánság volt. A…

Országos búzaszentelési ünnep Tiszafüreden

          A búzaszentelés pogány eredetű népszokás. A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén és a pogány Robigalia (vagy ambarvalia=körmenet a mezőre) ünnepet váltotta ki a keresztények közt. Címlapfotó: Bereczkei Miklós katolikus esperes-plébános (b3) megszenteli a szétosztásra váró búzanövényeket és a résztvevőket egy búzatábla mellett,…

Karácsonyi magyar népszokások

              Mendikálás   Az elnevezés (mendieare=koldulni) a szokás adománygyűjtő jellegére utal. Elsősorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idő tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.   Kántálás Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntőt. Az elnevezés a köszöntő énekes jellegére utal,…

Hol vagytok regösök?

                A regölés az egyik legnagyobb múltú magyar népszokás. Pogány kori termékenységvarázsló rítus, amely leginkább a téli napfordulóhoz kapcsolódott, de a kereszténység elterjedése után karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, sőt, úgy tűnik, magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyomány lett. A középkorban széles körben ismert…

Csángó népszokás – Elkészült a virágos pálca

              Elkészült a virágos pálca. “A csángók mitologikus világlátása úgy tartja, hogy az emberi élet folytonos “születések” és “halálok” körforgása, egyfajta “lélekvándorlás” bizonyos értelemben. Nem véletlen a három szálból fonott gyertya – a képen -, mert mindenütt ez a “mágikus szám” köszön vissza. A világrajövetelnél apa-anya-gyermek a hármasság. A…

Top