Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "Mária"

Az ördög ne tudjon erőt venni Magyarországon

Magyarországnak különleges feladata van Isten tervében. Mennyei Édesanyám lélekben elvitt engem Brüsszelbe, az Európai Parlament épületébe, ahol a politikusok Magyarországról vitáztak és komoly kritikákat fogalmaztak meg kormányunk intézkedései ellen. Közben hallottam a magyarok imáit, akik szüntelen Istenhez és a Szűzanyához fohászkodtak, hogy Orbán Viktor mindvégig kitartson és az Európai Unió ne tudjon ártani hazánknak. Láttam,…

Kisboldogasszony napja

Kisboldogasszony katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartunk. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is, feltételezhetően Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt. Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez…

Nagyboldogasszony napja

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett. Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé Magyarországon. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a…

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút Szeged-Alsóvároson

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút, a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepét Szeged-Alsóvároson. A búcsúhoz kapcsolódva tárlatvezetések is indulnak az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, amelyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és…

Mária Magdolna

Mária Magdolnából, a bűnbánó szentből Jézus hét démont űzött ki az evangéliumok tanúsága szerint, ezután Mária Magdolna csatlakozott Jézushoz. Jelen volt a keresztre feszítésekor és halálakor, valamint a keresztről való levételekor és eltemetésénél. A bűnbánók, a megtért bűnösök, a foglyok, az eltévelyedettek, az asszonyok, fodrászok, fésűkészítők, kertészek, kádárok, szőlészek, borkereskedők patrónája. Megvéd a szembetegségektől, a…

Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Csak nálunk ünneplik július 2-án sarlós Boldogasszony napját, más keresztény országban május 31-én emlékeznek meg arról a bibliai történetről, amikor az áldott állapotban lévő Mária meglátogatta Szent Erzsébetet. Igazi hungarikum az, hogy a magyarság az aratás védelmezőjét látta…

Feledésbe merült Mária-kegyhelyet állítottak helyre Noszvajon, az emlékhelyet csütörtökön, a Nemzeti összetartozás napján avatták fel.

Az egykori Gallassy-birtok területén kegyhelyet újítottak fel. A korabeli Heves Vármegyei Hírlap beszámolója szerint a zömmel kálvinisták lakta Noszvajon 200-300 katolikus is élt, nekik nem volt felszentelt keresztjük, rajtuk akart segíteni Gallassy Gyula az uradalmához tartozó Berta-majorban felállított Mária-szoborral. A kegyhelyet vélhetően az államosítás idején rombolták le. A kegyhely maradványaira a tavaszi erdőtakarítás során bukkantak…

Pünkösd napja

„Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Jankovics Marcell a következőket írja ősi ünnepünkről: Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló…

Ahol Mária sír

Égbe nyúló tornyok, égig érő nyugalma. A hajnali napfény még varázslatosabbá teszi messze földön híres zarándokhelyünket. Máriapócs az ország keleti csücskében, csendben, méltóságteljesen várja a hívőket. 1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázionon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen…

Toruk Makto: Aranyágacska

Mamrejov atya, aki a pravoszláv egyház megbízásából végzett vallástörténelmi kutatásokat és éveken át gyűjtötte az anyagot Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban, végül feleségével együtt a Szentföldön telepedett le és gyermekei is ott születtek. Kompetenciája tehát úgy őneki, mint Dr. Hanishnak – aki a teheráni orosz nagykövet fia és főrangú zarathustrián pap volt – kétségtelen. A hatalmas,…

Dr. Kiszely István: Az ősmagyarok hitvilága

Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében. Maga a “mitológia” szó eredeti jelentése “titkos beszéd” volt, olyan dolgokra vonatkozott, amelyeket az ember…

Szeptember 15. – Hétfájdalmú Szűzanya napja

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom ennek a Mária szenvedésnek  állít emléket. A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga…

Mária nap

                  Mária szent nevenapja az újkorban, különösen Bécs török alóli felszabadulása után vált egyetemes ünneppé. A kultuszt Közép-Európában a passaui Mariahilf-kegykép (Segítő Boldogasszony) tisztelete ihlette. A kegykép a török alóli felszabadulás szimbóluma lett. A hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt e kegykép előtt imádkozott a…

Molnár V. József: Adalékok a magyar mitológiához

            Hitem és tudásom szerint népünk ősidőktől egyetlen Istent hitt teremtőjének. Tőle várta és kapta a törvényt is, amely életét igazította; és messze múltból ismeri az Istenszülő Asszonyt, akit Boldogasszonynak nevezett, aki kereszténnyé vált népünknél –kozmikus parancsra” a Fény-Krisztust világra szülő Mária lett. Boldogasszony-képünkben s rítusainkban szakadatlan folyamatban ősrégi –hitforma…

Top