Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "magyar" (Page 4)

„Szent” István bűne és a turáni átok

Mikor nem rég kijelentettem, hogy számomra „Szent” István nem szent, sokan felkapták a fejüket, hisz, hogy merek ilyet mondani, hisz ő hozta be a kereszténységet a magyarok közé, és ő volt első királyunk. Na, igen ő hozta be: kárunkra. „Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket,…

Nesze neked magyar konyha!

Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is. Gundel Károly Lehet, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nem ismeri a nemcsak ízletes, de a magyar gyomor számára egészséges táplálkozás sok évezreden át bizonyított…

Meghalljuk, mit kell tennünk, még Európa közepén is

Tíz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. A nyugati “mennyország” kapuja kitárult és a magyar nép mámoros boldogságban lépett be rajta. Vágytunk abba az Európába, ahol történelmünket ellenségeink írták, kapaszkodtunk az után a jólét után, amely a nyugati “civilizáció” történelem során összeharácsolt javaiból származott és amelyből morzsák kegyesen visszajutottak. Tíz évvel ezelőtt őszintén vágytunk egy…

Föld napja- A Földanya szíve a magyarok otthona

Mióta a világ világ, a magyarság itt a Kárpát-medencében éli az „ahogy fent, úgy lent” törvényét. A teremtés kezdetétől ez a föld, Földanya szíve az otthonunk és mindig magyarul (avagy ennek ősnyelvi formáján) beszéltünk. A magyar nemzet ősi hitvilágában érthető és világos rend uralkodik. Hitvilágunk tiszta és egyszerű, hiszen a Teremtő, az Egy(isten) mintájára él…

Petőfi Sándor: A magyar nemzet

Járjatok be minden földet, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? – Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító, És oly gazdag!… aranysárgán Ringatózik rónaságán A kalászok óceánja; S hegyeiben mennyi bánya! És…

Felvidék – Először választottak felvidéki szépségkirálynőt

Először választottak felvidéki szépségkirálynőt a hétvégén. A Felvidék Szépe nevet viselő verseny – amelyre Szlovákiában élő magyarul beszélő lányok nevezhettek – révkomáromi döntőjét, egy 22 éves patasi egyetemista, Vasmera Katalin nyerte – tájékoztatta az MTI-t Varga Péter a verseny főszervezője hétfőn. Varga Péter az MTI-nek elmondta: a Felvidék Szépe az első olyan országos szépségverseny volt…

Emlékérme a Mária magyar királynő által kibocsátott aranyforint tiszteletére

A 2014-es év kibocsátásának legértékesebb darabjaként „Mária aranyforintja” elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki normál és négyszeres súlyú piefort veretként, illetve az emlékérme 2000 forintos címletű színesfém változata is elkészül.   Mária magyar királynő Mária (1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar királynő. Kortársai latinul…

Moszkva- Magyar versenytáncos ezüstérem

A második helyen végzett az Andrea Silvestri, Váradi Martina kettős a Moszkvában rendezett nyílt nemzetközi táncversenyen. A Magyar Olimpiai Bizottság nem olimpiai sportágakért felelős tagozatának hétfői közleménye szerint a latintáncok magyar bajnokát csak a hazai parketten versenyző Alekszandr Makarov, Julija Remizova páros tudta megelőzni. Ebben a kategóriában 251 páros indult az orosz fővárosban. magyarno.com  

Azért olyan hatalmas Mongólia területe, mert visszavárják a magyarokat

Néhány évvel ezelőtt a barátnőm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfivel, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott: A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják, hogy az Aranyhorda a Magyaroktól kapott ki. Amit mondott szöget ütött a fejembe! Éreztem, hogy valami nincs…

Bálra készülve, hagyományos magyar ruhában

Farsangi mulatságok idején, pénztárcánkhoz és ízlésünkhöz igazodó magyar ruhában üzenetet küldünk környezetünknek: hazámat, nemzetemet szeretem, tisztelem és hagyományaihoz hű vagyok. A díszmagyar az 1860-as évek után a mindennapi élettől elszakadva, az ünnepségek díszöltözetévé vált, de mintaképül szolgált a 19. század végéig, sőt a 20. század harmincas éveiben is. A Kárpát-medence hagyományos öltözete átértékelődik, egyre többen…

Rovásírás a jogosítványon

Vannak, akik felvállalják a hivatalos ügyintézésben is a rovásműveltséget. Történelmi távlatban többet ér e tettük, mint bármilyen szájmagyarkodás – olvasható a rovas.info internetes oldalán. Rovásos jogosítvány Hivatalos okmányok igénylésénél az aláírás mezőbe saját kezű aláírást kell elhelyezni. Horváth Antal úgy gondolta, hogy az aláírása ezentúl rovásos lesz és 2013. december 18-án a tettek mezejére lépett….

Dr. Kiszely István: Az ősmagyarok hitvilága

Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében. Maga a “mitológia” szó eredeti jelentése “titkos beszéd” volt, olyan dolgokra vonatkozott, amelyeket az ember…

Kiszely István: A magyarok mássága

A magyarok “mássága” miatt Nyugat-Európa őseinket szándékosan, többnyire kedvezőtlenül ítélte meg. Ottó freisingi püspök szerint “a magyarok külseje marcona, szemeik beesettek, termetük alacsony, vadak, nyelvük barbár úgy, hogy vagy a sorsot kell vádolni, vagy az isteni türelmet kell csodálni, mely e szörnyetegeknek ilyen pompás ország birtokbavételét megengedte”. Ezzel szemben Kelet mindig a legnagyobb elismeréssel emlékezett…

“Honfoglalás kori” kiállítás nyílt a szolnoki Damjanich múzeumban

“A magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak” Az idézet a meghívón Ibn Rustah (perzsa, azaz iráni), egészen pontosan iszfaháni földrajztudóstól és Mahmüd Gardízi  (szintén perzsa) történelem- és földrajztudóstól származik. Miért nem csak Árpád népe? Kézai szerint…

Top