Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "magyar" (Page 2)

70 éve hunyt el Bartók Béla, világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő

70 éve New Yorkban meghalt Bartók Béla, világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő. Bartók Béla a pozsonyi gimnazista-évek után 1899-ben került Budapestre, a Zeneakadémiára. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai és baráti kapcsolata alakult ki. Bartók egyszerre volt tökéletes népzenekutató, zenetanár, zongorista és zeneszerző. Egyedi zenei stílusa a magyar népdalok és a modern…

Magyar szilva cefre

Hull a szilva a fáról, Most jövök a tanyáról, Sej, haj,ruca,ruca Magyar szilva cefre A sok szilva lehullott, A cefre meg kiforrott, Sej,haj,ruca,ruca Magyar szilva cefre Feles pohár megtöltve, 70 fokos van benne, Sej,haj,ruca,ruca Szedek még a kertbe Egyik láda fekete, Romlott szilva van benne, Sej, haj, ruca, ruca Merre van a véce? Boros Anikó…

Hogy lesz itt magyar mezőgazdaság?

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók alig 6 százaléka folytat mezőgazdasági tanulmányokat, miközben a teljes hallgatói létszám is folyamatosan csökken. Hogy lesz itt magyar mezőgazdaság, ha a magyar piac a multiké, ha nem maradnak szakemberek? „Nem népszerűek az agrártudományi szakok, pedig a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtéséhez elengedhetetlen az agrárszakemberek képzése. A szakma alacsony presztízse miatt…

Kenéz Endre Zoltán: Magyar Tudat

Alapelvek önmagunkért, hazánkért, nemzetünk megmaradásáért: 1. Élj tudatosan, törekedj a tisztességre! Ne tűrd el a megalázást! 2. Mondd ki a véleményed! Kerüld a hazugságot és a hazug embereket! 3. Gondosan válogasd meg, mit olvasol, mit nézel, mit hallgatsz! Az újságok, a tv- és rádióadások többsége silány szellemi szemét. 4. Vásárolj tudatosan! Keresd a magyar árut!…

Bíró Lajos: Magyar ősmesék

Több mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve. Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel. Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az ősi Kisázsiába, Sumérba, Ugaritba és…

155 évvel ezelőtt, a mai napon halt meg a legnagyobb magyar

Arany János: Széchenyi emlékezete Egy szó nyilallott a hazán keresztül, Egy röpke szóban annyi fájdalom; Éreztük, amint e föld szíve rezdül És átvonaglik róna, völgy, halom. Az első hír, midőn a szót kimondta, Önnön hangjától visszadöbbene; Az első rémület kétségbe vonta: Van-é még a magyarnak istene. Emlékezünk:a remény ünnepe volt az, Mely minket a kétségbe…

A magyar nyelv megszállása

„AZ ALAPTÖRVÉNY VÉDI A MAGYAR NYELVET.”  (Alaptörvény – Preambulum) Helyzetelemzés A félrevezetően demokráciának nevezett világrendszer egyik hazug szólama: „A népet nem lehet leváltani”. A történelem épp az ellenkezőjét bizonyítja –  de a múltba vesző példák helyett elegendő az elmúlt évszázadra gondolnunk. A másfélezer éven át virágzó városállamokat fenntartó dalmátok a XIX. század végére elvesztették nyelvüket,…

Gombás-borsós tokány

A tokány pörkölt módra készült étel, borssal, gombával, füstölt szalonnával, tejföllel ízesítve. A magyar konyha egyik legősibb húsételfélesége. Hozzávalók 6 személyre: 50 dkg sertéscomb vagy tarja 7 dkg füstölt szalonna 40 dkg zöldborsó 30 dkg gomba 2 vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 ek. liszt 1 húsleveskocka 1 tk. őrölt paprika 3 tk. morzsolt majoránna őrölt…

Fettich Nándor: honfoglalók és maradók – II/2. rész

A nagy távolságok dacára fennálló technikai és stílusbeli egységesség, illetőleg az azonos koncentrálódási körből való szétszéledés eseteivel állunk szemben. Amennyire a ma rendelkezésünkre álló régészeti kutatásokat gyenge publikációiból ismerjük, a népcsoportok kialakulása nem egészen egyszerű dolog és nem is azonos az összes csoport leválásának tekintetében. Kialakulásuk fő tényezői a következők: 1. Nyersanyag begyűjtő telepek szervezése…

Fettich Nándor: honfoglalók és maradók – II/1. rész

Magyarságunkat az európai közvélemény és annak tudományos irányítói már évszázadok óta a humanizmus barbár ellenségének tekintik. Az 1867-es kiegyezés utáni bonyolult helyzet Európa-ellenesség vádjának kikiáltásával megkezdődött a magyarság módszeres kiirtására. J. MARQUART 1901-ben megjelent híres könyvének, az Osteuropäische und Orientalische Streifzüge bevezetésében megdicséri NAGY KÁROLY avarirtó tevékenységét és vele szemben elmarasztalja OTTO császárt, aki a…

Úgy vagyok magyar, ahogy a fű zöld, az ég kék, a Nap keleten kél

Miért vagyok magyar? Ez egy kérdés. Most. Üljünk le! Először azért, mert az anyám, az apám, a nagyszüleim, minden ősöm és rokonom, ameddig az emlékezet elér, magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű, magyar állampolgár volt. Másodszor azért, mert Magyarországon, magyar családban, magyar állampolgárnak születtem. Harmadszor azért, mert a szüleim, a rokonaim, a tanítóim, tanáraim, az evangélikus papok,…

Tomory Zsuzsa: A magyar lélek tisztaságának megőrzése

Szeretett Hazánkat évezredek óta megkaparintani akarók napjainkban új utakon igyekeznek céljaikat elérni. Ősemlékeink szerint a „történelem előtti”, tehát békés, teremtő társadalmunknak aranyéhes idegenek vetettek véget, akik miatt csallóközi aranykorunk embereinek végül is menekülniük kellett. Menekülésük és megmaradásuk útja – mint mindig – Erdély szent hegyeibe vezetett. Ott mentették át békés lelkük gyümölcseit, a székely kapuk…

gróf Széchenyi István és a magyar bor

Lánchíd, lóverseny, Akadémia, dunai hajózás, iparfejlesztés – hosszasan sorolhatnánk Széchenyi István történelmi érdemeit. Arról azonban ritkábban szólunk, hogy a gróf szinte elsőként ismerte fel a hazai borászat nehézségeit és fejlesztési irányait. Széchenyi István fiatalkorától kedvelte a bort: a hazait és a külföldit egyaránt. Kalandos utazásait megörökítő naplójegyzeteiből pontosan felderíthető, mikor mit fogyasztott. 1818 szeptemberében Korfu…

Dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere

Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez….

Top