Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "kultúra" (Page 3)

Prof. Badiny Jós Ferenc: MAGYAR ŐSTÖRTÉNETET KÉRÜNK ÉS NEM IDEGENT

                                                                                                                                                                                                                                                            Eddig az osztyákot ugor népnek tartottuk, az antropológiának ezt meg kell tagadnia. Az osztyák egy dolichocephal, barna szemű, barna hajú ősnép maradéka, mely ugor hatás alá került. Ez az ugor hatás a nyelvben kiterjedt az egész népre, a kultúrában és vérben azonban nem terjedt az Irtisen és Obon túli…

Szente B. Levente és a pipák

              Nem csak költő, hanem szenvedélyes pipagyűjtő is a Székelykeresztúron élő Szente B. Levente. Jelen interjúban sajátos világba tekinthetünk, a pipák különleges kultúrájába, amelynek Erdélyben még nincs komoly szakirodalma. Ily módon jelen írás nem csak hiánypótló alkotás szeretne lenni, hanem olyan katalizátor, ami elindítja a szakértők és az emberek…

Az örmény kultúráról kiállítás és konferencia Budapesten

            Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében címmel nyílik kiállítás pénteken a Budapest Történeti Múzeumban (BTM) az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából. A tárlathoz kapcsolódva az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nemzetközi konferenciát rendez. A BTM és az OSZK közös szervezésében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlat ötlete…

Borosjenői Kádár István: Urartui emlékek – részlet

            Urartu mint egy ország neve először Kr..e. 1275 körül szerepel írásos emléken. Mint szervezett királyságról, királyai évszámos listájáról Kr.e. 850-től a királyság megszűnéséig, Kr. e 585-ig van tudomásunk. Ez az időszak rövidnek tűnik, de Urartu semmi esetre sem jelentéktelen az emberi történelemben, különösen nem, ha az urartui kultúra kialakulásához…

Lengyelország küzd a kulturális gyarmatosítás ellen – Vajon mi magyarok mikor állunk ki nyelvünk és írásunk védelméért?

              Egyre több nemzeti közösség ébred rá a kulturális gyarmatosítás veszélyeire. Ők megvédik írásuk minden betűjét, ellentétben Magyarországgal. Nyelvében él a nemzet A nyelv pedig nagyobb részt írásában él. Minél pontosabb, és minél több lehetőséget biztosít a kifejezés gazdagságára, annál erősebb az írás. Ezért foglalkozik a nyelv és írás…

Áprilisban török kulturális intézet nyílik az Andrássy úton

              Áprilisban tervezik megnyitni a budapesti Yunus Emre Intézetet: a török kulturális központ az Andrássy út 62. szám alatt várja majd a török nyelv, kultúra, történelem és művészetek iránt érdeklődőket. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök múlt heti budapesti látogatása alkalmával beszélt arról, hogy hamarosan török kulturális intézet nyílik Budapesten….

Lehullott az álarc a kultúrális sokszínűségét értékként kezelő EU-propagandáról – Fókuszban rovásírásunk

              Csíkszereda rovástáblájának ügye nyomán lehullott az álarc a kultúrális sokszínűségét értékként kezelő EU-propagandáról: a kényes téma hatalmilag ledarálásra került. EU-bürokrácia a rovástábla ellen Csibi Barna helyi lakosként a székelység ősi írását szerette volna viszontlátni Csíkszereda helynévtábla formájában. A román elutasítás már megszokott dolog, de az már nem, hogy…

A médiahatóság döntése erősíti a magyar zenei kultúrát

              Ahhoz, hogy egy dal magyar legyen, január elsejétől már nem elég, ha az előadója vagy a szerzője magyar. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezése szerint „Magyarnak számít az a mű, amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült. De az a mű is, amely eredetileg több nyelven…

Az „Új tűz” nevű ünnepség tiltott a maják saját területén lévő ősi templomaikban

            Tánccal, tömjénfüsttel és szertartásokkal köszöntötték isteneiket a maják egy mexikóvárosi parkban a minap megrendezett „Új tűz” nevű ünnepségen, miután a hatóságok megtiltották nekik, hogy rituáléikat a maja területen lévő ősi templomokban tartsák meg. A maja időszámítás szerint 394 évből álló baktunokból a tizenharmadik végződik december 21-én, márpedig a 13-as…

Tamana – magyar nevek a világban

                                                                                                                                                                                                                                                                                                   A hatvanas években Dr. Vámos-Tóth Bátor kutatónak nyugat-afrikai kiküldetése során feltűnt, hogy a világban előforduló ősi földrajzi nevek és kultúrák egyenes kapcsolatban vannak egymással – ideértve a díszítőművészeti, építészeti, zenei alapformákat is. Legkülönösebb viszont az, hogy a Kárpát-medencei magyar kultúrhagyományok tudományos alapkulcsai ezeknek a tényeknek. Számos földrajzi…

Átadták az idei Fehér Rózsa-díjat

          A Magyar Versmondók Egyesülete, Merics Imre műgyűjtő és Nagy Bálint Ybl-díjas építész nyerte el az idén a Kultúraközvetítők Társaságának Fehér Rózsa-díját.      A három díjazott kimagasló kultúraközvetítői munkássága és magas szakmai felkészültsége elismeréseként kapta meg a Fehér Rózsa-díjat, amelyet a Kultúraközvetítők Társasága 1992-ben alapított. Minden évben titkos szavazással döntenek a…

A szolnoki csipke

                                                                                                                                                                                                                                                                                                 A szolnoki csipkének olyan értéke volt a két világháború között, hogy a stafírung rangját is emelte, ha volt benne ilyen, Stefi csipkésnek nevezett lepedő. A háború után aztán kikopott a köztudatból, de szerencsére néhány éve újra készül szolnoki csipke. Sziráki Éva csipkekészítővel beszélgettünk. – “A csipke olyan…

Baranta – Tradicionális Magyar Harcművészet

A A baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti. A szó eredeti jelentése: harcra, hadjáratra, rajtaütésre való felkészülés. A környező országokban rablást, fosztogatást jelent. A kaukázusi népeknél a konfliktusok erőszakos, de vér nélküli elintézési formáját, vagy harci vetélkedőt jelképez.  A kunoknál zsákmányszerző utat jelent. A környező szláv nyelvű országokban pejoratív értelemben állatok elhajtását, zsákmányolást jelenthet….

Kulisszajárásra invitálja a nézőket a győri színház

          A kulisszák mögé is bepillanthatnak, sőt bebaragolhatják a pincétől a padlásig a Győri Nemzeti Színház minden zugát azok az érdeklődők, akik csütörtökön ellátogatnak a teátrum nyílt napjára. A vendégek most láthatják először a nyáron megújult színpadot és a gépészeti rekonstrukció eredményeit – mondta Pottyondy Nóra kulturális menedzser az MTI-nek. Az…

Top