Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > Posts tagged "Kárpát-medence"

A V4-ek és a Kárpát-medence történelmi pillanatai… / 1. gondolat

Előzmények. – Közös múlt *** Mielőtt bármibe is fognék és taglalnám hosszasan a bekövetkezhető és a Kárpát-medence népeinek elkerülhetetlen sorsközösségének a közös jövőjéről szóló cikkem mondandóját, kicsit vissza kell tekintenünk a múltba ahhoz, hogy a jelenünket megértve a jövőnkről tudjunk vizionálni… Kedves Honfitársaim, őszinte és egyenes gerinccel, meg kell valljam, hogy nem tudok teljesen elfogulatlanul…

Kárpát-medence, a magyarok Szentföldje

A Bibliában Izajás próféta könyvében olvashatjuk (14,1.): „Az Úr megkönyörül Jákobon, ismét kiválasztja Izraelt s visszatelepíti őket az ő földükre.” A Jordán folyótól a Földközi-tengerig terjedő területet, az egykori Kánaánt és a filiszteusok által lakott földet, azaz Palesztinát nevezték a szent iratok Szent Földnek (Das Heilige Land), amelyet Isten kiválasztott népe kapott örökül, s amelyhez…

Dobogókő, Földünk Szívcsakrája

Dobogókőn, a Föld Szívcsakráját, mely a  Pilisben található, nem jelzi turistajelzés, útbaigazító tábla, pedig egész évben kirándulók, túrázók, síelők százai keresik fel a Dunántúl legmagasabb csúcsát, ugyanakkor  tudatlanul haladnak el a szakrális hely mellett, és valamilyen rejtélyes módon az ideérkezők közül azokat is hamarosan megszállja egyfajta különös nyugalom, akik semmit se hallottak a hely szelleméről….

Őshonosság és/vagy betelepülés

A magyarság eredetével kapcsolatban manapság egyre nagyobb erővel jelentkezik az őshonosság és/vagy betelepülés kérdésköre.  Ha tüzetesebben megnézzük, akkor az tűnik inkább világossá, hogy a kérdésre nem lehet vagy-vagy választ adni, az igazság az is-is válaszban található meg. A konklúzió végleges levonása előtt azonban próbáljunk meg elgondolkozni az alább felsoroltakon. (A felvetések sora folytatható.) – a…

Adjunk gyermekeinknek ősi magyar nevet!

                                                                                                                                                                                                                                                                                 Úton, útfélen hallom “modern” szülők gyerekeinek megszólítását.  Dzseniferek, Arielek, Benjaminok és még sorolhatnám mennyi puccos, nem magyar eredetű keresztnévre hallgató gyerekek fordulnak meg szüleik után a hívó szóra. De vajon van értelme idegen keresztnevet adni az újszülötteknek? Talán különlegesebb egyéniségekké fejlődnek, mint mások? Régebben volt egy naptári bizottság, ők döntöttek arról, hogy az új…

Utazási lehetőség Kárpát-medencei középiskolásoknak június 4-én

Kárpát-medencei magyar középiskolásoknak hirdet diákutaztatási pályázatot a Rákóczi Szövetség a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy másik Kárpát-medencei ország településén működő magyar középiskolához, és így minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között. A programot idén is…

„Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!”/Seneca/

Azt, hogy az étkezés mennyire befolyásolja az egészséghez fűződő viszonyunkat, azt már teljességgel agyontárgyalt téma. (Részben és elkerülhetetlenül) az vagy, amit megeszel, és kész. Antal Vali szerint Meg lehet közelíteni éghajlati szempontból, (pl. mediterrán konyha), ideológiai szempontból (pl. vegetariánizmus), vagy a tudomány szempontjából (beltartalom). Utóbbit körvonalazták talán a legjobban. Az étel elfogyasztásakor ránk törő érzések…

Hun-szkíta származásunk

A hun származás kérdése. A “hun-magyar azonosság”, illetve közeli kapcsolat tudata őseinknél és Európa más népeinél annyira természetes volt, hogy a XI-XVI. századok között a magyarokat is többnyire hunoknak nevezték. Középkori történetíróink III. Béla jegyzőjétől Antonio Bonfini-ig teljes meggyőződéssel hittek a hun és a magyar nép azonosságában. Felfogásuk szerint Árpád fejedelem Attila egyenes leszármazottja, a…

Bálra készülve, hagyományos magyar ruhában

Farsangi mulatságok idején, pénztárcánkhoz és ízlésünkhöz igazodó magyar ruhában üzenetet küldünk környezetünknek: hazámat, nemzetemet szeretem, tisztelem és hagyományaihoz hű vagyok. A díszmagyar az 1860-as évek után a mindennapi élettől elszakadva, az ünnepségek díszöltözetévé vált, de mintaképül szolgált a 19. század végéig, sőt a 20. század harmincas éveiben is. A Kárpát-medence hagyományos öltözete átértékelődik, egyre többen…

Magyar konyha – Nincsen ebéd leves nélkül

            Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja a következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kel mondani, hogy…

Nagy sikerrel zárult a Rákóczi Szövetség Jubileumi XXV. Szentendrei Főiskolás Tábora

              Idén, augusztus 26 és 31. között huszonötödik alkalommal került sor a Szentendrei Főiskolás Táborra, melyen Prága és Bukarest közötti egyetemi városok magyar diákszervezetek vezetői és képviselői vettek részt. A résztvevő huszonkét egyetemi szervezet 110 képviselője az alábbi nyilatkozatot fogadta el. A 25. Szentendrei Főiskolás Tábor résztvevői az alábbi pontokat…

Megsütötték a Kárpát-medence kenyerét

                Pékek készülnek Deák András sepsiszentgyörgyi kemenceépítő és pékmester (elöl jobbról) vezetésével a kemencébe helyezni a Kárpát-medence kenyerét a Szolnoki Művésztelepen 2013. augusztus 19-én. A mintegy 150 kilogrammos ünnepi kenyeret Révkomáromból, Lipótról, Beregszászról, Zentáról, Tarnowból és Sepsiszentgyörgyről érkezett pékmesterek dagasztották meg és hat órán át sütötték az ország…

A Kárpát-medence bronzkori kulturális változásait vizsgálják az MTA BTK régészei

                A mai Magyarország területén a kora és középső bronzkorban élt népcsoportok ezeréves történetének, a Kr. e. 2500-1500 közötti időszaknak a korábbinál sokkal alaposabb vizsgálatára vállalkoznak az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei. Az OTKA támogatásával megvalósuló projekt célja a társadalmi változások és a népcsoportok vándorlása közötti összefüggések újraértelmezése, a…

Top