Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack- Magyar gyümölcsöt magyarnak asztalára!

A globalizmus eredményeként hatalmas mennyiségekben, ismeretlen körülmények közül hozzánk érkező déli gyümölcsök – mint a banán, narancs, mandarin, ananász, kivi – egyre jobban háttérbe szorítják a hazai tájakon megtermő gyümölcsfajtákat. Érdemes meggondolni, hogy az itt honos gyümölcsösök művelése-gondozása is szoros kapcsolatot jelent őseinkkel, az ilyen téren szerzett tapasztalataik életben tartása nemcsak a jövőnket biztosító jól felfogott érdekünk, hanem része a hagyományőrzésnek is.

Kutatások bizonyítják, hogy a Kárpát-medence területén – a szkíta-magyarság legősibb központjában – nyolcezer évvel ezelőtt az eper, málna, alma és szilva része volt az itt élők étrendjének. Szerencsére egyre nagyobb körben köztudott, hogy a lovas-íjász népek is termesztettek növényeket a földjeiken. Ha életteret váltottak, az új adottságok között is igyekeztek megteremteni életük addig elért vívmányait, így terjesztették el a belső-ázsiai hunok az almát és a szőlőt Kínában és Indiában. A növényekkel együtt a feldolgozási módjukat is átvette tőlük a többi nép, így honosodott meg sokfelé a szőlészettel párban a borászat is. Az afganisztáni Hunza-völgy fehér-hun eredetű népének legkedveltebb gyümölcsei a cseresznye, a szőlő és a barack. Ez utóbbi annyira jelentőssé vált a szemükben, hogy az emberek gazdagságát a barackfáik számában mérik. XX. századi tudósok a hunzai emberek rendkívüli egészségét a naponta elfogyasztott barackmennyiségnek tulajdonították. Télre szárított formában teszik el, de náluk még a magjának is értéke van, ezért gondosan összegyűjtik, a beléből pedig olajat préselnek vagy egyszerűen csak megeszik. Látni kell, hogy itt egy komoly egészségmegőrző életmód valamint növénytermesztési tudás öröklődik nemzedékről nemzedékre. Az afganisztáni hun-utódok által termesztett gyümölcsök még az alma, körte, eper, mandula és dió.

szolo_szolo
 A régi magyarság kedvelt gyümölcsei kiolvashatóak az ősi világlátásban gyökerező több ezer éves népmeséinkből, mint a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack és társai. Nálunk a Világfán is aranyalmák nőnek. A népmesék arra nézve is fogódzót nyújtanak, hogy őseink nem a vadonban kóborolva gyűjtögettek, hanem telepített, gondozott gyümölcsöseik voltak, mert a fák sok esetben tündérek, királyok kertjében állnak. A népi emlékezet, a szájhagyomány alapján szintén az a szkíta-hun-magyar népesség lép elénk, amelyik gyümölcsöskerteket tartott fenn, és amelyet a nyugati történettudomány teljesen hazug módon kiáltott ki műveletlen barbárnak.

El kell tehát szakadni az idegen országokból idehozott, ellenőrizhetetlen vegyszerezéssel termesztett gyümölcsöktől, és helyette újra a hazai termelők áruját kell választani. Nemzeti önazonosságunk visszaszerzésére ugyancsak alkalmas, hiszen egy magyar gyermek sokkal közelebb áll hun elődeihez almát eszegetve, mint amikor banánt töm magába. Igenis a hagyományőrzésnek a zenén, ünnepeken, ruházaton, kézművességen túl érvényesülnie kell a család asztalára kerülő gyümölcsök megválasztásában is. A szkíta-hun népekre jellemző termények azonosak a Kárpát-medence gyümölcsvilágával, így az őseinknek ilyen téren való megfelelés sem ütközhet akadályba.

Az írás címe szántszándékkal idézi a magyar névadás mozgalmának „Magyar gyermeknek magyar nevet adjatok!” jelmondatát, mert ahogyan egyre több újszülött kap régi magyar nevet, úgy kéne minél többünknek életvitelszerűen visszatérni a hagyományosnak mondható gyümölcseinkhez. Az őstermelők megélhetése is csak úgy menthető meg, ha az egyre tudatosabban gondolkodó, a nemzet megmaradásáért felelősséget érző réteg ezen a területen is elutasítja az erőltetett idegen divatot, és vásárláskor a ránk jellemző, helyben termesztett gyümölcsöket választja.

 (Magyar Táltos Honlap)

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 thought on “Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack- Magyar gyümölcsöt magyarnak asztalára!

  1. Más az álom, legenda, mese kategoriák a valóságnál.
    A zöldséges, (aki mérnök-tanár volt), Izraelből és
    Dél-Amerikából hozatja az ehető gyümölcsöket és
    zöldségeket.
    A hazai áru nagy része csapnivaló, az orbáni mezőgazdasági tevékenység miatt.

    A “kutatások” pedig nem bizonyitanak semmit,
    miután őstörténetünkről fogalmunk sincs, mert
    az agressziv latin nyelvű kereszténység azt akkor
    kiirtotta, meghamisitotta, igy nem maradt fent semmi.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás