Szokás, amelyet talán a hunok honosítottak meg

Anonymus gesztájának hitelességét sokan megkérdőjelezték, pusztán azért, mert nem értették a benne leírtakat. Jelen írásunkban egy olyan ősi szokást mutatunk be, amelyet talán a hunok honosítottak meg és azt közvetlen őseink, Árpád magyarjai őriztek meg számunkra.

A névtelen leírása

Anonymus gesztájának az egyik fejezete a Csepel-szigetről szól, ahol elmeséli, hogyan választotta ki Árpád fejedelem központjául a jól védhető helyet és oda vezéri házakat épített. „Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék.”

Dzsingisz kán rendelkezése

A fenti szöveget a hazai történészek nem tudták értelmezni, nem értették, hogy mi célt szogált ez a rendelkezés. Szerencsére nemcsak egyedül Anonymusnál tűnik fel ez a szokás, hanem a távoli Belső-Ázsiában is ismerünk hasonlót. Amikor 1206-ban Dzsingisz kán egyesítette a Mongol Felföld törzseit, elrendelte, hogy minden törzsfő küldje el fiát a vezéri szállására, a Sárga-folyó által körülölelt Ordoszba, hogy Dzsingisz kán körül legyen képviselve minden törzs.

Dzsingisz kán
Dzsingisz kán

Talán csak különös egybeesés lenne, hogy mindkét vezető, Attila örökét kereső Árpád és a mongol Dzsingisz kán is egy kiválóan védett, központi helyet választott magának főhadiszállásnak? A mongol nagykán nem magától találta ki a fenti szokást, hanem nagyon valószínű, hogy egy régi, a hunokig visszamenő szokást alkalmazta a 13. században is, ahogyan Árpád ősének, Attilának az örökségét élesztette fel a Kárpát-medencében.

Kiváló ötlet

Vajon mi lehetett a célja ennek a rendelkezésnek, vajon csak a testőrségben kaptak szerepet a messziről érkezett ifjak, vagy más céljuk is volt ezzel a megoldással? A belső-mongol kutatók úgy vélik, hogy a sztyeppei birodalmak vezetői úgy akarták megakadályozni a távoli törzsek esetleges lázadását, hogy elkérték fiaiakat állandó szolgálatra, ezzel a fiúk túszul szolgáltak a nagykán udvarában.

 

(pecomp.hu)

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás