Szervusz, Őrvidék!

2014. május 4., 13:13

Az első világháború után ezt a dunántúli, nyugat-ma­gyarországi vidéket, a többi „területszerző” szom­szédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolt terület “Burgenlandra” lett keresztelve, a kis faluk házai, kacskaringós utcái azonban könyörtelenül a magyar építészet stílusjegyeit hordozzák.

Akinek kedve támad a magyar-osztrák határ mentén, osztrák oldalon egy rövid kirándulást tenni, ne számítson feltétlen szívélyes fogadtatásra. Magyar felirattal és beszéddel nyomokban sem lehet találkozni, végvárainkat ne keressük, a “sógorok” régen széthordták.

orvidek 6

Nem csoda, hogy a terület elrablása után Őrvidéken kihalt a magyar beszéd. Az osztrák oldalon a személyforgalomban 1933. május 14-éig még üzemelt, de a második világháború végéhez közeledve a pályát a határig felszedték, a köldökzsinórt elmetszették.

orvidek 3Locsmánd 1898-tól hivatalos nevét, a többi magyar kis falu nevéhez hasonlóan, ne keressük a térképen, ha tudni szeretnénk merre járunk, előzetesen itthon kell felkészülnünk az útra.

Régi értékek után kutatva, egy-két apró részlet nyomokban fellelhető. Az egykor a porta közepén álló kerekeskút ma a puccosan felújított ház előtt díszeleg. Ha mesélni tudna, vajon mit mondana? Mennyi jószágot itattak dolgos őseink a friss vizéből?

orvidek 4

A mai osztrák falusi ház nyitott oldalú, tornácos, oszlop nélküli, hosszanti oldalfolyosója a hagyományos magyar falusi építészet stílusjegyeit hordozza. A tiszta szoba ablakszeme az idegen végtelenbe mered.

orvidek 5

Hogy lett Fülesből Nikitsch, horvátul Filež? Feltehetően a nyúlban gazdag vidékkel kapcsolatos az elnevezés. A falu régi neve: Ikecs, a szomszédos Malomházának régi magyar Ikecs nevéből alakult ki az in Ikitch téves felbontásából. A falu kora azonban jóval régebbi időkből ered. Talán még a ma itt élőkből is kevesen tudják, hogy a településen már az i. e. 1. században vasművességgel foglalkozó népek éltek. Ha az újabb korok történelméhez visszatérünk, nagyjából ugyanilyen kevés információval rendelkezünk.

Jellemzően még Magyarországon se sokan tudnak a falu híres magyar szülöttéről, Vitéz Somogyváry Gyuláról (1895. –  1953). Az író, újságíró, országgyűlési képviselő méltatlanul elhanyagolt birtokából már csak egy koszorú helynyi emlékeztet nagyságára.

orvidek 1

Az első világháború alatt 3 évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagy volt, 1918-ban betegség miatt tért haza. Ez követően részt vett az ellenforradalmi szervezkedésben Dormándy Géza és Lemberkovics István oldalán. Ebben az időben irredenta versei jelentek meg. Érdemeiért 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta.

Somogyváry Gyula 1920-ban a Magyar Távirati Iroda (MTI) vidéki osztályának osztályvezetője lett, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója volt. A hangjáték (a magyar elnevezés tőle származik) magyarországi meghonosítója. Az 1920-as évek elején Gyula diák néven verseket, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt, némi németellenes éllel. Részt vett a Gömbös-féle Fajvédő Párt, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete megalapításában, egyúttal alapító tagja lett a fajvédő szövetségnek is. Gömbös hívének számított.

orvidek 2 (2)

Takarosan megművelt földek, amerre a szem ellát. Telik Ausztria éléskamrája, Őrvidék talaja kíválóan alkalmas a növénytermesztésre. A vidék mégis Ausztria legszegényebb tartománya.

orvidek 6

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 hozzászólás

  1. Annyi szomorú szemű magyar emberrel még nem találkoztam, mint az osztrákok által elrabolt Őrvidéken, pedig megvan mindenük, ami egy viszonylag kellemes élethez szükségeltetik…

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top