Szent Korona üvegbúra alatt, másolatai méltatlan helyzetben, megláncolva, obeliszkek közé zárva

2013. május 11., 19:18

 

 

 

 

 

 

Egy érdekes jelképpel találkozhatunk fõvárosunkban a Margit-hídon. Ezen az “alkotáson” a Szent Koronánkat úgy ábrázolták, hogy egy lánccal meg van kötve. Két oldalról pedig obeliszkek õrzik. Kinek állhat érdekében megláncolni a régi rendiséget?

A Szent Korona szakrális üzenetének tudatos tönkretétele

A Szent Korona szakrális üzenetének tudatos tönkretétele

A Margit-híd a főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Goüin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére. A kiegyezést követően a szabadkőművesség azonnal megkezdte tevékenységét a nemzet életerejének elfojtására. Bizonyára sokak figyelmét elkerülte a korabeli tervrajzokon látható négy obeliszk, ami a szabadkőműves építészet egyik jellegzetessége.

Szent Koronánk leláncolva, két obeliszkkel közrezárva a Margit-hídon

Szent Koronánk leláncolva, két obeliszkkel közrezárva a Margit-hídon

Ismertek azon összefüggések, amikkel az emberek tömegének gondolkodása pusztán az építészetben használt geometriával, illetve szimbólumhasználattal a kívánt irányba befolyásolható. Ennek felhasználása a mindenkori hatalom céljaival összhangban történik. Az ilyen befolyásoknak sajátossága, hogy az embereknek nincs szeme hozzá, csak elmennek mellette, működését pedig a materialista gondolkodásmód korlátain belül felfogni nem lehet.

Alig több mint száz éve a kiegyezést követően a város középpontjában megjelentek a fent említett obeliszkek, melyek előrevetítették a hatalom céljait az arra fogékony szemek számára – ami a magyarságnak nem sokkal azt követően a trianoni katasztrófát jelentette.

A Szent Korona több mint szimbólum. Kódolva a magyarság számára fontos üzeneteket tartalmaz. Kódról lévén szó, természetesen nem azonnal a Da Vinci-kódhoz hasonló rejtélyekre kell gondolnunk, hanem olyan egyszerű, világi és egyházi értékeket hirdető szimbólumrendszerre, mint pl. a felségjelvényen található kereszt vagy a szenteket ábrázoló zománcképek (ikonok). „Magán a koronán három ikon-főhely van – mondja Szeibert András. – A felségjelvényen legelöl található főhelyen Jézus, míg a korona tetején az Atyaisten ikonja van. A harmadik főhelyen korábban a Szűzanya ikonja volt látható, a történelem folyamán azonban azt lecserélték, így most annak helyén Dukász Mikász bizánci császár ábrázolását láthatja a szemlélő. Az 1600-1700-as évekből származó feljegyzések tanúsága szerint akkoriban még a Szűzanya ikonja volt a koronán látható, a lecserélés tehát valamikor az ezt követő időszakban történhetett meg.”

Szeibert András szerint a korona tizenkilenc zománcképe külön-külön is kiemelt jelentéssel bír: pl. a fölső istenkép az igazságot és az isteni hatalmat, a Jézus-ikon pedig az igaz utat, a megváltást szimbolizálja. A kereszt természetesen az egyházat és a kereszténységet szimbolizálja. A korona hátsó oldalán, ahol a Szűzanya – a magyar Boldogasszony – ikonjának kellene lennie, az élethez, a megtestesüléshez kötődő zománcképek vannak. Éppen ezen hátsó oldal az, ahol a magyarság felé szóló konkrét üzenetek, a magyarság küldetését bemutató ikonok láthatóak. Orvosszentek vannak itt, akik révén a kiengesztelődést, mások segítését, a szolgálat felvállalását és ezen keresztül való nemesedésünket sugallja a Szent Korona, s egyben azt, hogy mindezekben a Boldogasszony oltalma alá kell helyeznünk magunkat.

A Szent Koronát az Országházban üvegbúra alatt őrzik - Koronázások alkalmával királyaink fejére nem helyezték, kisugárzása miatt csak fejük fölé tartották

A Szent Koronát az Országházban üvegbúra alatt őrzik – Koronázások alkalmával királyaink fejére nem helyezték, kisugárzása miatt csak fejük fölé tartották

A Korona üzeneteinek sorába tartozik a megtestesült Istenre, tanítására, az Igére történő odafigyelés. Mindezt többek között a felségjelvény abroncsán található szentek ábrázolásmódja is sugallja, hiszen ha a szemlélő megfigyeli, láthatja, hogy minden szempár Jézus felé figyel. Az egyenlő mércével való mérést is hirdeti az emberek felé: legyenek igazságosak, s a hatalomhoz jutott személyek ne éljenek vissza hatalmukkal, hiszen a legnagyobb parancs az emberekkel való foglalkozásban a szeretet.

A Szent Korona fontos üzenete, hogy a hatalom alapvetően Istentől való. Itt most nem csupán földi, hanem egyfajta szakrális hatalomra kell gondolnunk, olyan hatalomra, mellyel apostoli magyar uralkodóink egykor rendelkeztek. Mit jelentett szakrális uralkodónak lenni? Azt, hogy nem az erő, a hódítás és az alávetettség okán követték őt teljes népek, hanem önként, szabad akaratból: az uralkodónak azonban ahhoz, hogy elérje ezt a feltétlen hűséget alattvalói részéről, cselekedeteivel bizonyítania kellett alkalmasságát az uralkodásra. A korona az erkölcsös életet is hirdeti, s egyben azt: az életben vannak olyan objektív értékek és igazságok, melyekhez minden körülmények között ragaszkodnunk kell.

A Szent Korona az uralkodó és alattvalói felé egyaránt sugallattal bírt, emlékeztetve őket arra, mivel tartoznak egymásnak. A királynak tisztelnie kellett alattvalói jogait: a királyság korai szakaszában létezett egyfajta „önkormányzatiság”, amikor nemcsak a vármegyéken, hanem az egyszerű paraszti portákon belül is szabad cselekvési joggal bírtak a magyar alattvalók. Ha a király olyan rendeletet hozott, mely ellenkezett a sokszáz éves hagyományokkal – azaz a Szent Korona-tannal – alattvalóinak nemcsak joguk, hanem kötelességük is volt rendeletét nem végrehajtani. Mindez lehetőséget adott az egyszerű rétegnek is az életre, megakadályozta a túlzott királyi önkényt, és szerepet játszott abban, hogy Magyarország hosszú időre Európa egyik legerősebb társadalmú államává váljon.

 

Forrás:valosag.net, wikipedia

Szeibert András

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*

Scroll To Top