Szekéren repülni az égbe

A kínai, egyiptomi, maja vagy a kaldeus csillagmítoszról többet tudunk, mint saját csillagmítoszainkról. Pedig a planéták járásának követése, a fenyegető vagy segítő égi jelek elemzése őseink idején még természetes volt.

Évszázadokon át még az egyszerű pásztorok is sokat tudtak az égi eseményekről. Bár az a nemzedék már kihalt, amely még a csillagokkal hált, és a nappal kelt, akiknek égi órája és naptára a csillagos égbolt volt, de ez az égi kincsestár nem veszett el, és ragyogásával ma is ugyanúgy szólít meg minden magyar embert, mint amikor tündöklését még számon tartották.

A magyar hagyománynak, szellemi kultúrának az égiekkel és az ősökkel való kapcsolattartás volt a lényege. Kapcsolatban álltak az égiekkel és az őseikkel, ezt bizonyítják vallási és világnézeti hagyományaink. Az eget például gyakran emlegetik még ma is többes számban: “egek” -, utalva ezzel az ősi hét ég rétegeire. A keleti kultúrákban az ég felé törekvés hét fokozaton, “egeken” keresztül történt. (Az életfa hét foka mind egy-egy szint az ég felé.) Természetes vágyódása volt az embereknek, hogy “elérjék” a csillagokat.

A magyar népi csillagnevek világából emberi gondok és örömök, hit és remény tükröződik. Pompás képet rajzol az ősmagyarok és az égbolt mindennapi viszonyáról, az ősmagyar hitvilág hatalmas bölcsességéről, és mondanivalójáról.

Göncölszekér

A mai mesterséges fények halványítják a csillagokat. Az emberek nem az eget kémlelve fedezik fel a csodát, hanem a számítógép előtt ülve, készen kapják az elemzéseket. Talán ezért van az, hogy egyre kevesebben ismerik az égi jeleket. De egy csillagképet alighanem mindenki felismer az égen. Ez pedig a Göncölszekér. A hét csillagból álló Göncölszekeret csak a magyar néphagyomány tekinti külön csillagképnek, valójában egy nagyobb csillagkép, a Nagy Medve (Ursa Maior) része. A rúdja a medve farka, a Sarkcsillag pedig egyben a Kis Göncöl rúdjának utolsó csillaga. Hazánk területéről egész évben látható.

goncolszeker 3

Télen a kerekén áll, tavasszal a rúdján, nyáron pedig pont a megfigyelő feje felett van. A Göncöl körül számos alkalmatosság is fellelhető az égbolton: Göncöl koszorúja, Göncöl lánca, Göncöl szérűje, Göncöl térítője, Göncöl vágása. Mellette fénylik a Kis Göncöl, melyet gyakorta neveznek a Göncöl Másának, vagy Tündérkirályné Szekerének is, melyet a néphit szerint egykor Jézusnak ajándékozott Göncöl, vagy annak utasa. Még számtalan elnevezése maradt fenn: Benceszekere, Benczer, Császár Asztala, Csíki Szekér, Demsze, Dence, Ganci, Gence, Gince, Gönc, Gönce, Gönde, Nagy Göncöl, Nagyszekér, Szekércsillag, Úti csillag. Palóc nyelven Kincső, Szeged környékén Dönczöl. Göncöl személyét illetően több monda ismert. Az ősi magyarság csillaghite szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal.

Egyszer, amikor eltört a szekere rúdja, kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a Göncöl szekeret. Úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig. Hogy Göncöl több volt, mint egyszerű ember, az máig is élő mondásokban nyilvánul meg. “Olyan nehéz mint a Dönczöl szekere.” – vagy; “Nehéz mint a Dönczölszekér”. “A Dönczölszekér húzza az egész eget”. Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek, akkor az idő rosszra fordul.

Kisgöncöl

A Göncölszekér felett ragyog a Göncölszekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. Hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga, a Sarkcsillag. A Kis Göncöl kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kereke és egy rúdja van, csak éppen a rúdja felfelé görbül, megegyezik a Kis Medve (Ursa Minor) csillagképpel. Különféle névváltozatokban szerepel: Kicsiszekér, Küzsdegszekér, Nagyasszony Társzekere, Nagyboldogasszony csillaga, Tündérasszony csillaga, Tündérasszony Palotája. Valahol ebben a csillagképben található a Szarvasnyomdoka nevű csillagcsoport is.

Sarkcsilllag

Göncöl Térítőjének vagy Ég Köldökének is nevezik a Sarkcsillagot, mivel a Göncöl mintha körülötte forogna az égbolton. Az Ég Köldöke tulajdonképpen az ősmagyar “felső égnek” felelt meg, annak a helynek, amelynek minden nép igen nagy jelentőséget tulajdonított. A legtöbb északi nép “Oszlop”, “Világoszlop” elnevezést használ e csillagra. Úgy vélték, hogy az égbolt erre a hatalmas tartóoszlopra van szerelve, és a csillagokat egyenként erre erősítették. A magyar népdalokból kiderül, hogy a magyarok sok várost és falvat hívtak a “Világ Közepének” többek között Cinkotát, Kólyt, Tápét, Enyinget, Kenesét, Pécskát, Gyulát és Gyöngyöst is. Ez alapján állítottak a régi magyarok “Világoszlopot” a házaik elé, aminek tetején ott ragyogott az aranygomb, vagyis a Sarkcsillag. Lent pedig a Föld közepébe hatolt a díszes oszlop. A szokás azon a hitelven alapul, hogy a Világ tengelye a Sarkcsillagtól a Földig képzelt függőleges tengely, vagyis a Világtengely.

A régi altáji őseink szerint az ég az ember sátrának mása, ezért az ég sátrának is van kürtő nyílása, méghozzá annyi, ahány égi réteg van. Ezeken a nyílásokon (csillagkapukon) át közlekedik a sámán az egyik égi szférából a másikba. Az első kapu a Sarkcsillagnál az ég közepében van. A felállított Világoszlopoknak a népmesékben is igen fontos szerep jutott, kapcsolatban van az Élet Fájával, aminek gyümölcse minden hónapban új gyümölcsöt terem, elvezet a Lelkek Hazájába. De jósfának is tekintették, mivel rajta ül a jósmadár. A Sarkcsillagnak több más régi magyar elnevezése is ismert: Bába Matullája, Boldogasszony Matullája, Furucsillag, az Ég Közepe, Világ Közepe, Világoszlop, Világfa.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás