Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Székely zászló szösszenet – Nem pártoskodásokra, hanem az ősi egységes szellemi erő szintetizálására van szükség

Székely zászló szösszenet – Nem pártoskodásokra, hanem az ősi egységes szellemi erő szintetizálására van szükség

 

 

 

 

 

 

 

 

A mai székely zászló 2004-ben született, de a gyökerei a 17. századig nyúlnak vissza. Sok mindent vitatnak körülötte, egyet azonban senki: a székely zászló az autonómiatörekvés szimbólumává vált – így vélekedik a lobogó történelméről Mihály János szakértő is. De hogy is állunk a hőn áhított székely autonómia elérésével?

Tegyük most félre egy kicsit a zászló – mint szimbólum – körül kialakult botrányokat, miszerint egyesek úgy vélik, Hargita megye zászlaja, mások másképpen gondolják, Mihály János történész szerint európai nemzeteknek csak a XIX. századtól vannak saját zászlói, stb.
Budapesti zászló kitűzés: Vattamány Zsolt, a VII. kerület fideszes polgármestere kitűzi a székely lobogót a polgármesteri hivatal homlokzatára Budapesten 2013. február 5-én
Budapesti zászló kitűzés: Vattamány Zsolt, a VII. kerület fideszes polgármestere kitűzi a székely lobogót a polgármesteri hivatal homlokzatára Budapesten 2013. február 5-én. – Fotó: Nol
A zászló körüli nyitott kérdések megvitatása kétség kívül nagyon fontos, napjainkban azonban sokkal sürgősebb, halasztást nem tűrő ügyek rendezéséről kellene eszemecserét folytatni.  A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben ugyanis törvénysértőnek minősítette, hogy a Kovászna megyei Uzon (Ozun) község polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellé a székely zászlót is kitűzték.
Kovászna megyei Uzon, Polgármesteri Hivatal. Egyelőre helyén marad a székely zászló
Kovászna megyei Uzon, Polgármesteri Hivatal. Egyelőre helyén marad a székely zászló. – Fotó: Uzon, Polgármesteri Hivatal
A szerdán hozott ítéletet a honlapján közölte a bíróság. Az uzoni az első Kovászna megyei székelyzászló-per, amelyben jogerős ítélet született.   A megye prefektusa a Kovászna Megyei Tanácsot, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Barót városok, valamint Lemhény, Árkos és Kökös községek polgármesterét is beperelte a székely zászló kitűzése miatt. E településeken felszólítása ellenére sem távolították el a hivatalokról a székely zászlót.Mint ismeretes,  “felételezhető, hogy e precedens alapján születnek majd ítéletek a Brassói Táblabíróságon a többi perben is” – jelentette ki Ráduly István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott uzoni polgármester. Hozzátette, hogy a zászló biztosan a hivatal épületén marad mindaddig, amig a táblabíróság nem közli hivatalosan az ítéletet és annak indoklását, és a feljelentést tevő prefektusi hivatal nem kéri annak az eltávolítását.A polgármester örvendetesnek tekinti, hogy amióta az uzoni zászlóper elindult, a községben is és Székelyföld más településein is megannyi magánházra került ki székely zászló. “Egyre inkább azt látjuk, hogy az emberek vállalják az identitásukat, és megvédik azt” – mondta Ráduly István. A jelképek használatát szabályozó romániai törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját ki kell tűzni a közhivatalokra, más államok zászlaját viszont csak kivételes esetekben lehet kitűzni. A zászlót kitűző székelyföldi polgármesterek korábban arra a jogelvre hivatkoztak, amely szerint minden megengedett, amit a törvény nem tilt.

Székely gyerekek - Fotó: Magyar Tudat
Székely gyerekek – Fotó: Magyar Nő

Örvendetes a székely nép határozottsága, elszántsága és következetessége. Ugyanakkor, mintha az önrendelkezés heves székely követelése lokalizálódni látszana. A sok éves “maroknyi székely” gyötrelme a zászlóüggyel, meneteléssel, véget nem érő vitákkal, népszavazásokkal valahogy nem oldja meg a helyi politikai-gazdasági problémákat. Hatékony, higgadt ész érvekről, előremutató eszmecserékről igen keveset hallunk és egyre több civil szervezet és párt, többnyire jó szándéktól (és nem anyagi haszonszerzés céljából) vezérelve, egyre hevesebben és harsányabban igyekszik kiutat találni a bajból. Azonban minél több kis csoport ad hangot véleményének, annál nagyobb az esély az érdekek ütközésére, a vitás helyzetek pedig egyre szaporodnak, megoldás nélkül.

A pártoskodás alattomosan Székelyföldre is beköltözött, ezzel itt is győzött a megosztás törvénye. Emellett, mintha Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék megmentéséért egyre kevesebb magyar ajkú hazafinak dobogna a szíve. Lehet, hogy nemzetünknek az “együtt könnyebb” sokkal nehezebb?

A bajt mindenki látja, érzi, de a sűrű, sötét rengetegben nem látszik a haza vezető ösvény. A Kárpát-medencében élőknek akadnak ellenségeik bőven, akik a demokráciára jellemző szabad pártoskodással éppen ezt akarták elérni: „oszd meg és uralkodj!” Mára a kisgyerekek is fújják a szlogent. Na, igen, de ki az „ellenség”? Mindenki megnevez valakit, akit hibásnak vél. Ezzel még nagyobb a káosz és a zűrzavar.

A székely zászló történelmi probléma felvetése pedig halvány szösszenet a Kárpát-medence egész magyarságát ért megalázásaihoz, megrázkódtatásaihoz képest. Nem fizikai menetelésre, pártoskodásokra, hanem az ősi egységes szellemi erő szintetizálására van szükség. Hol van az a karizmatikus, nemzeti érzelmű vezető, aki ezt végre felismeri?

 

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top