Székely zászló eredete – “A zászló nem csak bot és vászon”.

A zászló nem csak bot és vászon, írja Kosztolányi Dezső. A zászló „mindig beszél… Mindig önkívületben van az utca fölött, föllengő magasan, egész az égben, s hirdet valamit rajongva.” Hirdeti egy közösség összetartozását – sok ember egy nemzethez tartozását. Mivel a székelyek a magyar zászlót nem használhatják nyilvánosan, saját zászlót alkottak meg, ezzel is erősítve autonómiatörekvéseiket.

A Székely Nemzeti Tanács 2004. január 17-én döntött saját jelképeinek elfogadásáról. A Sepsiszentgyörgyön tartott ülésen a testület jelvényének az égszínkék pajzsot nyilvánították, rajta ezüst félholddal és arany nyolcágú csillaggal.

Zászlója az égszínkék, középen arany sávval hasított lobogó lett, melyen a címerhez hasonlóan az ősi motívumok láthatóak.

Mindkettő Kónya Ádám művelődéstörténész munkája, aki hosszas kutatások eredményeként, ősi történelmi szimbólumokat felhasználva alkotta meg a székely nép ma használatos jelképeit, amelyeket 2009. szeptember 5-én nyilvánított Székelyföld zászlajának és címerének a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés.

A kék-arany lobogó 2009 novembere óta Hargita megye hivatalos zászlója is.

A zászló és a címer elkészítésében számos forrás segítette Kónya Ádámot. Többek között Mika Sándor történész Erdélyi hadi zászlók 1601-ből című tanulmánya, mely 1893-ban jelent meg.

Mika egy különleges forrást tár az olvasók elé, melyre történésztársa, Szilágyi Sándor bukkant 1892-ben Drezdában.

A kézirat az 1601. augusztus 3-i goroszlói csata emlékére készült, ahol a Báthori Zsigmond megsemmisítő vereséget szenvedett Giorgio Basta és Mihály havasalföldi vajda seregétől.

A császáriak az egyéb más hadizsákmány mellett 110 erdélyi zászlót is megszereztek, melyeket fényes külsőségek között mutattak be Prágában Rudolf császárnak.

Az ünnepségen jelen volt Puchner György, a szász választófejedelem egy tisztje, aki ura számára megörökítette a zsákmányolt zászlókat a Szilágyi által felfedezett kéziratban. Mika Sándor, aki 1893-ban e kutatási eredményeket felhasználva tanulmányt írt a Turulba, említést tett egy másik Drezdában talált kódexről is, amely 190 török és magyar zászlót örökített meg.

Mika ezt a kódexet is Puchnernek tulajdonította, és valószínűsítette, hogy az ebben megfestett török zászlók Győr bevételekor, az erdélyi zászlók pedig a schellenbergi és a brassói csatákkor kerültek a császáriak kezére.

Az 1601-ben elkobzott zászlókat Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem adományozta hadainak, miután a Basta által egyesített sereg ellen fegyverbe szólította őket.

A Kolozsvár közelében lévő Szamosfalva mellett gyülekeztek, ahol hadseregének csapatait 43 új, rendkívül díszes zászlóval ajándékozta meg. A legszebbeket Csáky István és Székely Mózes kapták, akiket a sereg főkapitányává nevezett ki. Székely Mózes zászlója szolgált mintául a ma használatos arany-kék lobogónak, melynek kék alapszínén fehér sáv fut, benne Z. M. monogrammal.

A mai arany sáv vélhetően az Erdélyi Fejedelemség régi zászlójára utal, melyről csak annyi feljegyzés maradt, hogy aranyos színű volt, de más források is arról tudósítanak, hogy Erdély színei a kék és az arany voltak.

A hold és a csillag, amely a mai zászlót díszíti, Kónya Ádám kutatásai szerint a székelység legősibb jelvényei, számos régi pecsétnyomón találkozhatunk velük, sőt, Székely Mózes címerén is feltűnik a növekvő hold és a nyolcágú csillag.

A Puchner által megfestett zászlók közül többön is előfordul ez a motívum, például Csíkszékén. „Lilaszín zászló, s rajta lévő kép a keresztre feszített Jézus Krisztust ábrázolja, a kereszt lábánál jobbról Mária, balján János apostol alakjával. A zászlón látható hold és csillag székely eredetre vallanak, s aligha csalódunk, ha e zászlóban az egyetlen tisztán katolikus székely szék, Csíkszék zászlóját véljük felismerni” – írta Mika Sándor.

A köztudatban elterjedt vörös-fekete székely zászlót Kónya Ádám egy interjúban bizonytalan eredetűnek nevezte, mivel 1968 előttről semmilyen forrást nem talált, hogy az korábban is használatban lett volna.

Kónya szerint amikor a megyésítés után meg kellett alkotni a megyék címereit, akkor a Hargita megyei illetékes intézménynél úgy gondolhatták, hogy a helyi hagyományokra utaló jelként be lehetne vinni a vörös-fekete színkombinációt Hargita megye címerébe, utalva ezzel a székely női népviselet alapszíneire.

A későbbiekben aztán ezt azonosították a hagyományos székely zászlóval.

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás