Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Sumér királyok nyomában

Sumér királyok nyomában

Több, mint egy évszázadnyi kutatás után, a történészeket ma is zavarba ejtik a sumér királyok.  Az uralkodók mitikus létezésére utaló, sumér nyelven írott leletek a mai Irak szinte egész területén arról árulkodnak, hogy itt  valaha ősi virágzó birodalom állt.

A királyok “hivatalos” listáját sumér nyelven íródott ősi kéziratok őrzik. A feljegyzésből kiderül, hogy az uralkodók mennyi ideig voltak hatalmon, emellett kitér még a szomszédos dinasztiák létezésére is.

A sok hihetetlen, mesés tárgyi emlék között van egy ritka, 4 ezer éves, rendkívül érdekes, egyedi szöveget tartalmazó, “ékírásos” tábla. Az ősi Nippur városából származó leletet az 1900-as években egy német amerikai kutató, Hermann Hilprecht tette közzé.

A sumér történelem “összeállni képtelen” töredékeivel a világ nem tud mit kezdeni. Oxfordban, az Ashmolean Múzeum őrzi például a ma elfogadott, legteljesebb felsorolást a sumér királyokról, természetesen a sumérok által használt “ékírással” írt nyelven. A múzeumban kiállított, 8 inch magas kő négy oldalán hirdeti az özönvíz előtti és utáni uralkodók nevét.

Sumér kőtömb - Ashmolean Múzeum
Sumér kőtömb – Ashmolean Múzeum

Az ősi sumér civilizációt joggal emlegetik a civilizáció bölcsőjének. Nyomai megtalálhatók a mezopotámiai a Tigris és Eufrátesz folyó hordalékkal feltöltött, termékeny területén, Babilonban, és a mai Irakban, Bagdadban, a Perzsa-öbölben is.

Az ókori Mezopotámia térképe - Ábra: Wikipedia
Az ókori Mezopotámia térképe – Ábra: Wikipedia

A Kre. 3. évezredben legalább 12 különböző városállam létezett: Kish, Erekh, Ur, Szipparban, Akshak, Larak, Nippur, Adab, Umma, Lagas, Bad-tibira, és Larsa. Az egyes államokat erős falak védték, a falakon belül pedig békés települések élték hétköznapjaikat, földjüket művelték, saját istenüket imádták, akinek a város központi részén templomot emeltek. A városállamok egymással rivalizáltak, és mindegyik külön elfogadott intézménye a királyság volt. A királyok átmenetileg hatalmat szerezhettek más városállamban is.

A mitikus királyság egy fantasztikusan hosszú ideig tartó, un. isteni intézmény volt: “a királyság leszállt a mennyből”. Az egyik feljegyzés szerint:

Miután Eridug király leszállt a mennyből, és uralkodása véget ért, utóda Alulim király lett, aki 28800 évig uralkodott. Alaljar 36000 éven át uralkodott.

Néhány, a felsoroláson szereplő uralkodó hősies tetteit egy sor sumér babiloni narratív kompozíció őrzi. Köztük szerepel például Etana, Lugal-banda és Gilgames, mitikus, legendás alakja is.

A feljegyzések szerint, az özönvíz előtt hatalmon lévő, mennyből leszállt nyolc király összesen 241.200 éven át uralkodott. A hosszú uralkodás ideje a mai felfogás szerint értelmezhetetlen, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ősi civilizáció hitvilágát. A sumér kultúra értelmezése szerint a csillagászati számok arról árulkodnak, hogy a királyok valóban istenek voltak, akik sokkal hosszabb ideig éltek, mint alattvalóik. (Hasonló hosszú életű isteni királyok uralkodtak például az ókori Egyiptomban is.) A nagy számok a diadal és a birtoklás hosszú idejének erejéről szólnak.

A számok matematikai értelmezését néhány tudós, köztük Harrison (1993), az özönvíz pusztításával hozta összefüggésbe. Wood (2003) felhívta a világ figyelmét arra, hogy a sumér királyok listája az özönvízzel és Noé állatfaj mentő erőfeszítéseivel áll kapcsolatban. A kutatók szerint, a Földön végigsöprő árvíz ideje előtt ugyanúgy nyolc sumér király uralkodott, mint az ószövetségben, Ádámtól Noé bárkájáig. (A feljegyzések szerint, az özönvíz utáni sumér királyok sokkal rövidebb ideig uralkodtak, mint elődeik.)

A bibliai feljegyzések és az ősi sumér dokumentumok közötti erőltetett párhuzam azonban egy sor nyitott kérdést feszeget, amelyre a világ több, mint egy évszázadnyi kutatás után, a mai napig sem kapott magyarázatot. A titokzatos sumér, “ékírásos” formában ránk maradt feljegyzések, eposzok, az istenségek naplói, mind egy mesés civilizáció létezéséről szólnak, és “mindössze” arra várnak, hogy avatott szakemberek a maga valóságában feltárják, elemezzék és a világ elé tárják őket.

Forrás: Ancient Origins

Hasonló cikkek:

http://magyarno.com/az-iras-es-az-objektiv-valosag/

http://magyarno.com/biro-lajos-okori-irani-magyar-orszagok/

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Sumér királyok nyomában

  1. És persze muszály irtani a ókori leleteket, ne hogy véletlenül rabukkanjanak és bizonyitaná az ősi magyar kulturát.

  2. “a sumér királyok listája az özönvízzel és Noé állatfaj mentő erőfeszítéseivel áll kapcsolatban.” – Eszerint a sumér királyok nem élték túl az özönvízet. Noé harmadik fiaként született Nimród és a többi már történelmi tény, de mi lett a vízözön idején itt élőkkel?

  3. A cikk szerint “a sumér királyok listája az özönvízzel és Noé állatfaj mentő erőfeszítéseivel áll kapcsolatban.” – Eszerint a sumér királyok nem élték túl az özönvízet. Noé harmadik fiaként született Nimród és a többi már történelmi tény, de mi lett a vízözön idején itt élőkkel?

  4. “a sumér királyok listája az özönvízzel és Noé állatfaj mentő erőfeszítéseivel áll kapcsolatban.”
    Természetesen, hiszen az Özönvíz és Noé legendája eredetileg sumer eposz, akárcsak a Teremtésé. A zsidók ezeket a történeteket másolták le és írták át, amikor megismerkedtek velük a Babiloni Fogság alatt. Közismert és elfogadott történelmi tény, hogy a bibliai Ószövetség egy része sumer eposzok átirata.
    A sumer istenkirályok uralkodási ideje többnyire mitikus, szimbolikus jelentéssel bír, nem uralkodtak több tízezer évig. Ha mégis, az igazolná az “ősi idegenek” elméleteket és az alternatív történelemértelmezéseket :)

Minden vélemény számít!

Top