Rozványi Dávid: Trianon

2013. szeptember 27., 21:50

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha van adóssága nemzedékünknek, akkor talán az, hogy Trianon örökségét nem adtuk tovább hitelesen a fiataloknak. Nem tudunk úgy beszélni róla, hogy megérintse őket, nem tudjuk a XXI. század nemzedékének elmesélni, milyen tragédia terhét hordozzuk génjeinkben, hogy a mai magyarság sorsát és lelkét hogyan mérgezi.

Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért.

 Ha beszélünk róla néha, mégis inkább csak a jól körülírható veszteségeket soroljuk: hogy elveszett Erdély, a Részek, Délvidék, Felvidék, Ruszinföld és az Őrvidék, statisztikai adatokká silányítva a veszteséget – de nem beszélünk arról, hogy a lelkünket, a nemzettudatunkat vírusként miként támadja még ma is.

Nem tettünk semmit, mert hittünk abban, hogy a világnak van rendje, aminek kötelessége helyreállni. Mi maradtunk megtörtek, vagy megalázkodtunk, vagy elűztek és átjöttünk a maradékba, ahol vagonokba laktunk évtizedekig, de álmodtunk és vártunk, és nem csináltunk semmit, mert nem hittük, hogy lenne erőnk bármit is csinálni.

Ez a vers, aminek vers voltát sokan kétségbe vonják, egyszerre számvetés és lelkiismeretvizsgálat: milyen lelki folyamatok vezettek el Trianonhoz, milyen álmaink és reményeink voltak, végül hogyan szürkültünk bele a mába.

trianon_harang

Egyszer egy lány megkérdezte tőlem, mit jelent magyarnak lenni – és válaszul ezt, a bennem régóta érlelődő verset írtam meg Neki. A vers sok szempontból formabontó: nincsen ritmusa, nincsenek benne rímek, csak a meztelen gondolatok és tények ritmusa – mégis határainkon innen és túl sokakat megérintett. Ez a vers sokak számára talán szentségtörés, hiszen a fájdalom közismert tényein túl sanzonok, a hétköznapi élet olyan apróságai is szerepelnek benne, mint a jégkrém papír, a csorba kávéscsészék… De ezekből az apróságokból áll össze a teljes kép.

Mi 68-ban nem rock-koncertre mentünk, hanem Csehszlovákiába, de nem azért hogy újra szabad legyen, hanem azért hogy ne legyen szabad.

Mi nyugatról harisnyát hoztunk, és borotvapengét, gyerekként hazahoztuk a jégkrém papírját, mert az színesebb volt, mint az egész világ, amiben éltünk.

Mi már nem tanultunk arról, hogy mi az a Trianon, de az iskolában nem tanultunk franciául.

Bűnvallomás ez a vers, de ez nem a vádlott vallomása a bíróság előtt, hanem a megtisztulni vágyó léleké Isten előtt. Amire nem büntetés, hanem a feloldozás reménye következik:

Tudjuk, hogy fenn a Hargitán még mindig magyar zászló lobog, s kövekből kirakva a szó: „jönnek”.

 

Ez a vers nem csak Trianonról szól, hanem a magyar XX. századról is, és talán némileg a XXI-ről is, mert Trianont csak akkor felejthetjük el, ha megoldottuk mindazt, amivel szembesít minket.

 

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 hozzászólás

  1. Bármilyen fájdalmas is nekünk ez a lehetetlen-bűnös diktátum,
    de mi is alaposan megtettük érte a magunkét, persze a “büntetésünk”
    példátlan politikai terrorizmus volt a történelemben.

    A szerb anarchista G.P. nem tudta, hogy a legnagyobb
    ellenségünket tette el láb alól, a trónörökös F.F. -ot,
    aki le akarta radírozni Magyarországot a térképről
    a nemzetiségeink támogatásával.
    Ezért is kár volt hadat üzennünk, elég lett volna
    egy diplomáciai jegyzék és kész.

    Trianon okai.
    a kormány általi választójogok teljes elhagyása,
    nemzetiségeink háttérbe szorítása,
    hiányzó földreform,
    a nyugattal való rossz kapcsolatok,
    a polgári ellenzék destruktív politikája,
    tömeges kivándorlás …
    (mintha csak ma lenne ….1889, 1920, 1937, 2018)
    Igy könnyűszerrel esett nekünk a fél világ,
    azután a horthy-fasiszta-korszak pedig olaj volt a tűzre.
    De Magyarország Trianon nélkül is szétesett volna, csak később,
    mint a volt Yugoszlávia, vagy Csehszlovákia …

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás