Régi, finom étkeink: A LANGALÓ

A langaló Nyugat-Magyarországon kenyérlángost jelent. Kenyérsütéskor a maradék, vagy lecsípett tésztát a kemencében kisütik. Tejföllel, pirított szalonnával ízesítve, frissen melegen fogyasztják. Ma is népszerű eledele a vásároknak.

A kenyérlángost többféle névvel illetik: kemencelángos, langali vagy langaló.

Maga a „lángos” szó lángnál sütött, kelesztett lepényt jelent; első írásos emléke 1700-ból való, de ismert hazai története a XIV. századig nyúlik vissza.

1730-ban a kenyérlángos a pásztorok juttatásában is szerepelt; a naponta hazajáró disznópásztorok, csordások részére sütötték az ünnepnek számító kenyérsütés napján.

Eredetileg dél-alföldi és nyugat-dunántúli étel volt, majd az egész országban elterjedt.

Kenyérsütéskor készítették kenyértésztából, kemence kövén sütötték meg, esetenként különböző módon ízesítették és frissen fogyasztották.

A dagasztóteknőben maradt tésztát elnyújtották, és a már felfűtött kemence fenekére, az izzó parázs, a láng elé helyezték. Hamar megsült.

Faluhelyen, ahol a szombati napokon sütöttek egy hétre való kenyeret ezt a friss lángost várták a gyermekek, no meg a felnőttek.

Első étkezésre fogyasztották, általában nem ettek melléje mást. Néhol fokhagymával jól bedörzsölték, zsírral, vajjal, sűrű tejföllel megkenték és úgy fogyasztották, de önmagában is fenséges.

A lángos – kenyérlángos – általában 22-25 cm átmérőjű, kissé egyenlőtlen vastagságú (1–1,5 cm), többé-kevésbé kerek formájú, mintegy 250-300 g tömegű, sárgásbarna színűre sütött termék.

Illata, íze a friss kenyéré. Állománya kívül ropogós, belseje puha. Csak frissen, melegen fogyasztva élvezhető, később megszíjasodik, megszárad.

A lángost régebben – kényszerűségből – mezei munkások is magukkal vitték.

A lángos abban különbözik az európai lepényektől, hogy mindig erjesztett tésztából készül, míg a lepények erjesztetlenek.

Tulajdonképpen a teknővakarék hasznosítása, amelyet régebben lepénynek is neveztek, más néven: vakarcs, vakaró, molnárpogácsa, bodag, sótalan, sovány, pompos, kanvarjú, vakvarjú vagy dübbencs.

A XIX. század végén és a XX. század elején a sörélesztő megjelenésével a kenyérsütéstől függetlenül is készítették, és olvasztott sertészsírban vagy sajtolt olajban kisütötték.

Azt a lángost, amelyet továbbra is kemencében sütöttek, megkülönböztetésül „kemecelángosnak” nevezték.

A jó lángosnak nem a fokhagyma, a belésütött krumpli, a rászórt sajt vagy a szinte csak a magyaroknál használt tejföl a titka, hanem maga a tészta, a kovásszal való kelesztés és a sütés módja.

A lángos mára már nemcsak egyszerűen ennivaló, hanem a magyar önazonosság „nosztalgia-ételének” számít, amit piacokon, fürdőhelyeken és falusi összejöveteleken régi – magyar – módon készítenek.

Ilyenkor a felnőtt férfiak, és a fürdőruhás gyermekek egyaránt visszatérnek a magyar múltba: önfeledten harapdálják ezt a magyar csodát, amelyhez jó minőségű, magas sikértartalmú búzaliszten, kovászon (újabban sörélesztőn) kívül csak egy csipetnyi só kell.

Ugyanúgy jellemzi a magyar konyhát, mint a pizza az olaszokét vagy a burek vagy pilmeni az oroszokét és a bécsi szelet az osztrákokét.

Magyarországon kívül sehol sem ismerik; tőlünk vette át az osztrákok egy része, az erdélyi oláhok és a bácskai rácok, írja az Ancient Hungary.

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás