Rákmegelőzés, gyógyulás és a ketogén étrend

A rák megelőzése és kezelése a jelenlegi nyugati medicina módszereivel meglehetősen sikertelen.

Az átlagember csak vár a végzetére, mikor lesz rákos, és ez a végzet valóban ott köröz mindenki felett, hiszen az emberek negyede ma rákban hal meg.

A rák kezelése, minden sikerpropaganda ellenére igen kis hatásfokú, részben az alkalmazott módszerek miatt, részben, mert a rák okát – a helytelen táplálkozást és a D-vitaminhiányt- az onkológia nem tekinti feladatának megváltoztatni.

Aki úgy élt, hogy rákos lett, az vissza fog esni, ha folytatja ugyanazt az életet. Rengeteg okkult, tudománytalan ‘rákellenes’ diéta létezik, ezekbe szintén sokan belehalnak. A rákellenes hatóanyagok egy része valószínűleg valóban hatásos, de önmagában nem képes ellensúlyozni a két főhatást: a szénhidrátdús táplálkozást és a D-vitamin hiányát.

A ketogén diéta története

Hugh Conklin oszteopata 1920-ban azzal a teóriával állt elő, hogy az epilepsziát a táplálékból képződő mérgek okozzák, és ebből arra következtetett, hogy a táplálékmegvonás hatásos kezelése az epilepsziának. Betegei 15-20 napon át éheztek és csak vizet ihattak.

Aki ezt kibírta, annak epilepsziája valóban megszűnt vagy a rohamok száma jelentősen csökkent.

Tudós elmék számára azonban két dolog már akkor is világos volt. Az epilepsziát nem mérgek okozzák, az éhezés tehát valami más okból hatásos.

A Mayo klinika kutatói már következő évben bizonyították, hogy az éhezés során ketontestek képződnek, s az javít az epilepszián, hogy a sejtek cukor felhasználása helyett átállnak a ketogén üzemmódra. Éhezés nélkül úgy lehet a vérben magas ketontest szintet elérni, hogy az ember étrendje 3-4:1 arányban zsírt és fehérjét tartalmaz. A fehérje mértékét a test normál fehérjeszükségletének megfelelően állapították meg.

A ketogén étrend nagy sikernek nézett elébe, azonban hamarosan felfedezték a phenytoint, majd a barbiturátokat és más, epilepsziában relatíve hatásosnak mutatkozó nyugtatókat, és ez egycsapásra kiszorította a ketogén étrendet az epilepszia kezeléséből.

Az 1990-es években a ketogén étrend egy szerencsés fordulatnak köszönhetően vált ismét népszerűvé. Jim Abraham hollywoodi producer kisfia csillapíthatatlan epilepsziában szenvedett, s Abraham nem akart ebbe belenyugodni. Kiderítette, hogy hajdanán a ketogén étrend milyen hatásos volt, és a John Hopkins kórházban kipróbálták, s a fiú meggyógyult.

Abraham ekkor létrehozta a Charlie Alapítványt, könyvet jelentetett meg a ketogénről és filmet készített a diéta hatásáról “Az első, hogy ne árts” címmel. A Charlie alapítvány hét kórházban lefolytatott vizsgálatot indított, melynek eredményét 1996-ban mutatták be az Amerikai Epilepszia Társaság konferenciáján.

150 gyermekből 7% teljesen rohammentessé vált, 20%-nak 90%-ban lecsökkent a rohamainak a száma. 6 évvel később a gyerekek már nem voltak a diétán, de 27%-uk gyógyszer nélkül rohammentes volt, vagy szórványos rohamuk volt. Ma a haladó epileptológusok álláspontja az, hogy ha két gyógyszer nem hat az epilepsziára, harmadikként a ketogén étrendet kell megpróbálni (Freeman és mtsi., 2007). E kompromisszumos álláspontnál valószínűleg szerencsésebb a ketogént előbb kipróbálni, tekintve, hogy az epilepszia elleni gyógyszerek komoly mellékhatásokkal rendelkeznek.   

Tévhitek a ketogén étrenddel kapcsolatban

Orvosok is, laikusok is össze szokták keverni a ketózist a ketoacidózissal. Előbbi egy evolúciósan kialakult normál működési mód éhezés vagy minimális szénhidrátbevitel esetén, utóbbi, a ketoacidózis egy életveszélyes állapot, amely 1-es típusú cukorbetegeknél szokott előállni az inzulin teljes hiánya miatt.

Ezért az acetonos lehelet vagy a vizeletben található ketontestek nem feltétlen vészjelek.

Az evolúció során két mechanizmus alakult ki a sejtek energiaellátására. Az egyik a szénhidrátokból kialakuló glukóz, ill. a májban és izmokban elraktározott glikogén.

Ez a szisztéma azonban csak 12-14 órán át képes a szervezet működését fenntartani.

A ketogén étrend során ketontestek (aceton, acetoacetát és béta-hidroxibutiric sav) keletkeznek, amelyekből a sejtek energiát tudnak nyerni (Freeman és Kossoff, 2010).

Ez a szisztéma akármeddig képes energiával ellátni a szervezetet, mint az eszkimók vagy a maszájok példája ezt remekül bizonyítja. Akár e két népcsoportra is hivatkozhatnék, de a vizsgálatok is azt mutatják, hogy csecsemőknél és kisgyerekeknél is jól alkalmazható a ketogén étrend (Freeman és Kossoff, 2010).

Amit fontos tudni annak, aki ketogénra akar átállni, hogy vagy fokozatosan érdemes, vagy bevett módszer az előtte való egy napos éhezés. Fontos az ásványi anyagok és vitaminok fokozott pótlása, hiszen a ketogén étrend e tekintetben komoly hiányokat idéz elő. Különösen fontos kálium citrátot fogyasztani, hogy a vesekövet elkerüljük (Freeman és Kossoff, 2010).
A ketogén diéta agyi hatásai ráirányították a figyelmet arra, hogy a ketogén étrend általában is pozitív hatású a neurodegeneratív betegségekben, mint pl. Alzheimer betegségben, Parkinson kórban, sztrók utáni állapotban, agysérülést követően (Balietti és mtsi., 2010).

A ketogén és a rák

Otto Warburg kétszeres orvosi Nobel díjas írta le a ráksejtek cukoréhségét és a mitokondriumok, azaz a sejtek energiagyárának megváltozott működését (Warburg és mtsi., 1927; Warburg, 1956).

A ketontestekből a sejtek csak úgy tudnak energiát nyerni, ha megváltoztatják működésüket.

Erre az átállásra a primitívebb ráksejtek nem képesek, ezért az éhezés és a ketogén étrend megfosztja a ráksejteket a tápláléktól (Seyfried és mtsi., 2009).

Mivel az agydaganatok kezelése a legproblematikusabb és esetükben általában nagy a kiújulási hajlam és a halálozás, ezért a szerény klinikai kutatásban először ezt vették célba.

A daganatok cukorfüggését jól mutatja az alábbi grafikon:

(Forrás: Seyfried és mtsi., 2012)

Linda Nebeling és csoportja 1995-ben két asztrocitadaganatban szenvedő kislányo próbálták ki a ketogén diéta hatását. A kislányoknál a tumor cukorfelvétele 22%-kal csökkent, és az egyik kislány egy évig tünetmentes maradt (Nebeling és mtsi., 1995).
Egy másik humán klinikai esettanulmány szerint a rendkívül agresszív, több gócú glioblasztóma terjedését és növekedését sikerült jelentősen lelassítani (Zuccoli és mtsi., 2010).
Állatkísérletekben inkább bővelkedünk, és ezek eredménye, jellegüknél fogva, átvihetők az emberre.

Állatkísérletekben Abdelwahab és munkatársai mutatták ki, hogy a ketogén étrend jelentősen megnöveli a sugárterápia hatását rosszindulatú glioma esetén (Abdelwahab és mtsi., 2012).

Victor Ho és csoportja 2011-ben számolt be állatkísérlet sorozatáról (Ho és mtsi., 2011). Alacsony szénhidrát-magas fehérje tartalmú étrendet hasonlították össze a nyugati típusú nagy szénhidráttartalmú étrenddel.

Az egerekbe tumorsejteket oltottak, majd 8% szénhidrátot tartalmazó, ill. nyugati étrendre fogták őket. A daganatok jóval lassabban növekedtek az alacsony szénhidrátot fogyasztó csoportban.

(forrás: Ho és mtsi., 2011)

Kipróbálták különböző szénhidrátarányokkal, és azt találták, hogy minél alacsonyabb a szénhidrát, annál jobban lelassul a daganat növekedése. Amikor a különféle étrendekkel kemoterápiás szert is párosítottak, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek esetén jelentősen hatásosabb volt a kemoterápiás szer, ill. a Celebrex is, ami egy Cox-2 bénító, azaz gyulladásgátló szer (mint általában a ma kapható modern fájdalomcsillapítók).

A legfigyelemreméltóbb eredményük az volt, amikor olyan egértörzsön próbálták ki az alacsony szénhidráttartalmú étrendet, amely törzset a Her2 típusú, legagresszívebb mellrák spontán kialakulására tenyésztettek ki. Ezeknek az egereknek 70-80% esélyük van arra, hogy életük során mellrák alakuljon ki náluk.

A nyugati étrenden tartott egerekben 1 éves korukra 50%-ban mellrák alakult ki, míg a 15% szénhidráttartalmú étrenden tartottak közül egynél sem alakult ki mellrák. Az egerek 32 hónapos élethossza alatt a nyugati étrenden élő egerek 70%-ban kialakult a mellrák, míg a másik csoportban csak 30%-os volt a rákkockázat.

Embereknél a BRCA1 és BRCA2 hibás gének ugyancsak 70-80%-os mellrák kockázatot képviselnek. Ezek a gének azonban évmilliók alatt nem szelektálódtak ki, mert nem okoztak mellrákot.

Az askenázi zsidók körében ez a ráktípus igen gyakori, viszont a sovány, azaz alacsony kalórián élő askenázi nőknél jóval kisebb a mellrák kockázata (King és mtsi., 2003). Ez egybecseng az állatvizsgálatokkal: az alacsony szénhidráttartalmú étrenden a rákkockázat nagyon alacsony. (És akkor még a D-vitamin rákmegelőző hatásáról nem is beszéltünk!)

Thomas Seyfried és csoportja élen járnak a ketogén rákban való alkalmazásának kutatásában.2012-es összefoglalójukban (Seyfried és mtsi., 2012) több fontos szempontot vetettek fel, amely a rák terápiájában alapvető.


Rámutattak arra, hogy a jelenlegi standard agytumor kezelési technikák jelentősen hozzájárulnak a páciensek túlélési idejének megrövidítéséhez.

Az agydaganatok sejtjei elsősorban cukorral és glutaminnal táplálkoznak.

A szokásos beavatkozások,mint kemoterápia, besugárzás, sebészeti eljárások, jelentősen megnövelik a glutaminszintet az agyban, ami a tumor kiújulást és terjedést elősegíti.

A sugárkezelés agyduzzanatot okozó hatását szteroidok (dexamethazon) adásával szokták kivédeni, ami viszont jelentősen megemeli a vércukorszintet, ami viszont serkenti a tumorok növekedését. Az IGF-1 szint (Inzulinszerű növekedési faktor) szoros függvénye a vércukorszintnek, és szintén serkenti a daganatok növekedését. A sebészeti beavatkozások után fellépő sebgyógyulás sejtosztódással történik, ez a megnövekedett vércukor és glutamin szint esetén elősegíti a tumorok újrakeletkezését.

A sugárkezelés agyduzzanatot okozó hatását szteroidok (dexamethazon) adásával szokták kivédeni, ami viszont jelentősen megemeli a vércukorszintet, ami viszont serkenti a tumorok növekedését.

Az IGF-1 szint (Inzulinszerű növekedési faktor) szoros függvénye a vércukorszintnek, és szintén serkenti a daganatok növekedését.

A sebészeti beavatkozások után fellépő sebgyógyulás sejtosztódással történik, ez a megnövekedett vércukor és glutamin szint esetén elősegíti a tumorok újrakeletkezését.

A szerzők szerint a ketogén étrendet kalóriamegszoritással kell alkalmazni, a kalóriacsökkentés ugyanis egyfelől azokat a rákfajtákat is visszaszorítja, amelyekre a ketogén étrend önmagában hatástalan volna, másfelől a kalória csökkentett étrend gátolja a rák terjedésében fontos szerepet játszó újér képződést.

A kalóriacsökkentett táplálkozás serkenti az apoptózist (programozott sejthalált), ami azért fontos, mert ez nem jár gyulladással.

A gyulladás serkenti a rák növekedését, a kalóriacsökkentett étrend viszont kifejezetten más mechanizmusokon keresztül is csökkenti a gyulladáskeltő faktorok szintjét.

Az alábbi ábrán a ketogénra rosszul reagáló agytumor típus növekedését hasonlították össze ketogén és nyugati étrend mellett, ill. mindkét étrendben a kalóriacsökkentés hatását is vizsgálták.

(forrás: Seyfried és mtsi., 2012)

Ennek ellenére, más megfontolásokból, nem egyszerűen a kalóriacsökkentést javasolják, hanem a ketogénnel kombinált kalóriacsökkentést, ugyanis a ketogén csökkenti a glutamin szintet is, és más rákellenes mechanizmusokat is beindít.

Összefoglalva az eredményeket, a ketogén étrend, még inkább a kalóriacsökkentéssel párosuló ketogén étrend jelentősen megnöveli a gyógyulási esélyt kombinálva a különféle szükséges kezelésekkel.

A rák megelőzésében az alacsony szénhidráttartalmú étrendnek, mint pl. a paleolit táplálkozásnak kitüntetett szerepe van.

Fontos szem előtt tartani, hogy a rák megelőzésben ill. kezelésben kitüntetett szerepe van a D-vitaminnak is.

Sajnos, aki az étrend rákellenes hatását vizsgálja, elfelejtkezik a D-vitamin tumorgátló hatásáról, aki meg a D-vitaminkutatásban van otthon, az nem tud az étrendi hatásokról.

A kettő kombinációja vezet igazán sikerre, írja Szendy Gábor itt.

Címlap: Siklósi Tünde

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás