Péntek 13. – A szerencsétlennek kikiáltott dátum

2016. május 13., 01:30

Miért fél olyan rettenetesen ma is az emberiség nagy része a 13-tól? Hogy is állunk valójában a szerencsétlennek kikiáltott 13-as számmal és kiknek kell tartani az erejétől? A válasz két eltitkolt csillagképben rejlik.

Nézzük először azonban a történelmi fontosságú események részletesebb áttekintését. Ennek alapján egyértelműen kideríthető, hogy ezen a napon nem történt több balszerencsés esemény, mint a hét, vagy a hónap többi napján. Mindez, úgy tűnik, teljesen mellékes, a hiedelem tovább él az emberekben.

Az, hogy balszerencsét hoz, ha a hónap tizenharmadik napja péntek, a legelterjedtebb tévhitnek számít a világon. Eredete még jóval a kereszténység megjelenése elé nyúlik vissza, a kereszténység idejében újabb lendületet kap, s csakhamar a világ minden civilizációjára átterjed. Nehéz lenne megmondani, mikor tulajdonították először balszerencsésnek ezt a napot, de már Éva is pénteken nyújtotta oda az almát Ádám nak, Káin ezen a napon ölte meg Ábel t, s az özönvíz is éppen pénteki napon kezdte elmosni az emberiséget, s vele együtt minden földi rosszat… Jézus Krisztus t 13-án, pénteken feszítették keresztre, melyet az utolsó vacsora előzött meg, tizenhárom résztvevővel – azóta is sok helyen odafigyelnek, hogy a társaságban sose legyenek éppen ennyien, ha pedig mégis így adódna, az első személyt, aki elhagyja a társaságot, Júdás mintájára, árulónak nevezik, aki a szerencsétlen történések lavinájának az elindítójává is válik egyben.

Sem a keresztények, sem a keresztény hitet tagadók nem szeretik a 13-as számot

Az említett példák a kereszténység történetét követik, mindez azonban még véletlenül sem jelenti azt, hogy a 13-as számot a nem-keresztények valamivel is jobban szeretnék. A törökök például, bizonyos időre, teljesen kitiltották a nyelvhasználatból e szám megnevezését, de a germán mitológia is negatív előjelű történeteket fűz hozzá. Az egyik lakomán például Loki , a legaljasabb isten, hívatlanul, mint tizenharmadik vendég jelent meg, s a lakoma Balder nek, a fény és vigasság istenének a halálával ért véget.

Nők és a péntek 13.

Számos mitológiában a női nemhez kötődik a tizenhármas szám, mivel a női ciklus, a holdéhoz hasonlóan, évente tizenháromszor jelentkezik. A péntek is hasonlóképp kötődik a nőkhöz, a német nyelvterületen a péntek az egyedüli nap, melynek az elnevezése nőhöz, mégpedig Frigga istennőhöz kapcsolódik.

Az idők folyamán egyre elterjedtebbé vált az a hiedelem, miszerint ezen a dátumon semmibe sem szabad belekezdeni, nem kell útra indulni, nősülni, szerelembe esni, döntéseket hozni, vagy bármilyen lényeges dologba belekezdeni. A történelmi fontosságú események mélyebb analízise azonban hamar kideríti, hogy ezen a napon semmivel sem történt több balszerencsés esemény, mint a hét, vagy a hónap többi napján. Mindez, úgy tűnik, teljesen mellékes, a hiedelem tovább él az emberekben. Már a régebbi időkben is úgy tartották, hogy ezen a napon nem kell ágyneműt cserélni, mert rossz álom száll az alvóra. Nem ajánlatos körmöt vágni, mert az szomorúságot, bánatot hoz. De nem volt szabad varrni, költözködni, sőt, hajóra szállni sem, mert úgy hitték, veszélybe kerülhet ezáltal az illető épsége. A tengerészek tartották is magukat ehhez a szabályhoz.

hold_es_nokA hiedelem és a XXI. század

A baljós tizenhármas még a modern üzleti világra is alaposan rányomta bélyegét. A repülőtársaságoknak nincsenek 13-as számú járataik, magukon a gépeken pedig nincs tizenharmadik üléssor. Sok olyan szálloda van, mely az emeletek, illetve szobák számozásánál kihagyta ezt a sorszámot, s az utóbbiak esetében a 12-es szám szerepel a leggyakrabban.

A tizenhármas számtól való félelem az orvostudomány fogalomtárába is bekerült, tredekafóbiá nak nevezik ezt a betegséget. Donald Dossey amerikai terapeuta már hosszú ideje foglalkozik az irracionális félelmek kezelésével. Szerinte a paraszkevidekatriafóbia , azaz a péntek, 13-ától való félelem sem elhanyagolható, s csak az Egyesült Államokban legalább 21 millióan tartanak ettől a naptól. Hogy kihatással volt-e erre a számra, vagy sem, nem tudni, de a horrorfilmek világában is előszeretettel alkalmazzák a baljós nap adta lehetőségeket. Gondoljunk csak a Péntek 13. című filmekre, melyekben a rettentő, jégkorongmaszkos Jason sorra végzi ki fantáziadús módon a balszerencsés szereplőket. Az első filmet még 1980-ban készítették, s jelenleg is dolgoznak a ki tudja hányadik történeten.

S amíg egyesek szabadulnának a XXI. századot is bekebelező hiedelemtől, mások éppen a modern kor eszközeivel dolgoznak azon, hogy ez ne történhessen meg sosem: a hacker-ek előszeretettel bocsátanak ki ezen a napon vadonatúj számítógépes vírusokat. Szóval, még ha tagadjuk is, vagy a rohanó hétköznapok alatt kevésbé is veszünk róla tudomást, a péntek 13-ához kapcsolódó évszázadokon átívelő hiedelem igen mélyre bevéste magát a modern társadalmak mindennapjaiba is.

Miért és kinek kell félnie a péntek 13.-tól?

Már ősidők óta ismeretes, hogy a tudás hatalom, az asztrológia is az. Ha az emberek ennek a legősibb tudásnak a birtokában vannak, ha ismerik a csillagképek szimbolikus tanításait, akkor nem lehet őket többé manipulálni. Nem véletlen, hogy épp a két beavató csillagkép került ki annak idején az asztrológiai körből. Akik a csillagképeket meghamisították, ellopták, nagyon is tisztában voltak azok erejével.

Az égi tudás meghamisítása

Krisztus születése előtt 500 körül Babilonban a kor tudósai az ekliptika körét a tavaszponttól indulva 12 egyenlő részre osztották fel, a jegyeket pedig többé-kevésbé a mögöttük látható csillagképekről nevezték el. Pedig a csillagképek nem véletlenül nem egyenlő nagyságúak. Mindegyik csillagkép más és más nagyságú az égbolton. Nem lehet őket „méretre szabva”, szabványosítva megjeleníteni a horoszkópban. Ez hatalmas tévedés, illetve az emberiség ellen elkövetett bűn. Ettől kezdve az asztrológusok már nem a planéták valódi égi helyzetét vizsgálták, hanem belehelyezték azokat valamelyik jelbe. Mindenkit megtévesztettek, hogy a valódi tudás csakis keveseké legyen. Az asztrológia a fekete mágia martalékává vált.

Egy másik magyarázat

A tudás cenzúrázására nem egy példát ismerhetünk a történelemből. Az asztrológia is kerülhetett rossz kezekbe, a hatalom birtoklása céljából, azonban van egy másik elmélet is. Az asztrológiai tudás nem véletlenül titkos. Amíg a lélek nem kezd el fejlődni, nem kezdi el tisztítani a testét, érzelmek és a tudat belső birodalmait is, addig nem méltó az ősi bölcsesség megismerésére. Csakis becsületes, tiszta, szeretetet sugárzó életet élve juthatunk az ősi csillagtitkok birtokába. Ezen elmélet szerint mindenki megkapja a valódi tudást, a beavatást, amikor eljött annak az ideje. Éppen ezért lett összezavarva az ekliptika, hogy csak azok lássanak tisztán, akik valóban megértek rá.

A beavató csillagképek

A Kígyótartó egy úgynevezett „beavató” csillagkép, ami a Tejútra, azaz az Istenek Útjára vezet fel. Akik ebben az időszakban születnek, nagy lehetőséget kapnak arra, hogy karmájukat végleg teljesítsék, és kilépjenek az örök körforgásból, és akaratuktól függően átléphetnek a nirvánába. A Kígyótartó jegyében születettek birtokolják a gyógyítás ősi tudását, és ha életük során képesek az alsó és felső energiákat kézben tartani, akkor igazi gyógyítóvá válhatnak. A Kígyótartók arra hivatottak, hogy a tudást és az ösztönerőt egyszerre tudják kézben tartani, ami képessé teszi őket magasabb minőségek megismerésére, a „beavatásra”. A Kígyótartók nagy empátiával rendelkeznek, fogékonyabbak a testi-lelki gyógyító munkára. Ez az egyetlen csillagkép, amely valós személyt jelöl: Imhotepet, az orvost és főpapot, akit az egyiptomi kultúrában úgy tiszteltek, mint aki a gyógyítás bölcsességét hozta az embereknek. Mitológiai megfelelője Aszklépiosz, a gyógyító, aki még a holtakat is fel tudta támasztani.

Kígyótartó mellett létezik egy másik beavató csillagkép is, ez a 14. csillagkép ugyanis valójában mind a felső égbolton 7-7 csillagkép van. A másik eltitkolt csillagkép az Orion, magyar nevén Nimród.

Orion csillagkép - Szinte minden kultúrában fontos szerepet tölt be az égen ez a csillagkép - természetesen más-más néven és köntösben

Orion csillagkép – Szinte minden kultúrában fontos szerepet tölt be az égen ez a csillagkép – természetesen más-más néven és köntösben

„A világosság győzelme” Az Orion csillagkép, magyar nevén, Nimród, szintén egy magas szintű „beavató” csillagkép, ám ez a belső beavató képességet jelképezi, amikor az ember felfedezi önmagában a terméketlenné vált, lehúzó erőket, elengedi a régi, vélt vagy valós sérelmeit, és így indul el az önlegyőzés útján, befelé és felfelé. A nyári napforduló pontja most is itt található. Ez a fordulat képviseli azt a lehetőséget, amikor a külső és a belső világosság a lehető legmagasabb fokra érkezik, tehát a világosság teljes győzelme válik valósággá. Nimród csillagképe az égen a fény győzelmét szimbolizálja. A gyakorlati életben szintemelkedést beavatásában részesülhetünk, ha képesek vagyunk önmagunkat legyőzni.

Nimród, az Égi Vadász a magyarság történetében többször is felbukkan szakrális alakként, mint Hunor és Magor, vagyis a hunok és magyarok apja, (a magyarok ősapja) ezért úgy tartják ennek a csillagképnek a magyarság sorsában is van jelentősége.

Talán meglepő lesz, de az alábbi táblázatban a megadott dátumok gyakran egymással átfedésben, vannak, ezért előfordulhat, hogy valaki több csillagképhez is tartozik, de van egy-két olyan dátum is, amely pedig nem található meg a táblázatban.

Mivel az égen a csillagképek összefonódnak, így egyszerre több, akár három is befolyással lehet ránk. Ha például a születésapunk dátuma olyan napra esik, amikor a csillagképek egymással átfedésben vannak, abban az esetben mindkét, illetve mindhárom csillagkép hatással van életünkre és személyiségünkre. A Karácsonykor születettekre például a Nyilas és a Kígyótartó csillagkép egyformán hatással van.

Forrás: Paksi Zoltán

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top